Vénlánynak lenni Sárszegen…
A márciusban szokatlan, zord időjárás ellenére az idei esztendőben is megtartották a Szabadkai Kosztolányi Napokat. A 2013-as rendezvény központi témája Kosztolányi egyik regénye, a Pacsirta volt.
A Kosztolányi-talány nevű vetélkedőre összesen 35 diákcsapat jelentkezett, akiknek Szabadka városában kellett fölfedezniük a regény helyszíneit. A nagy megmérettetésen kívül idén sem maradhatott el a Kosztolányi-lapozó címet viselő irodalmi est, ahol neves irodalmárok képviselték szakmájukat.
A délelőtti megnyitón beszélt Ágoston Pribilla Valéria, a rendezvény otthonául szolgáló Városi Könytár igazgatóhelyettese. Rajta kívül szólt a nagyszámú közönséghez Dragan Rokvić könyvtárigazgató, valamint Dejan Vujinović, a Szeged–Szabadka közti IPA projekt – mely szintén támogatta a Kosztolányi Napok létrejöttét – felelőse. Lovas Ildikó író, a Magyar Nemzeti Tanács művelődési tanácsosa pedig Flaubert és Tolsztoj hősnőit említve beszélt a Pacsirtában megformált női karakterről. Hicsik Dóra, a Kosztolányi-talány ötletgazdája és szervezője szintén köszöntötte az egybegyűlteket, és végig koordinálta a fiatalok versenyét. Az első helyezett a helybeli Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium egyik csapata lett.
Koszorúzás az esőben
Kosztolányi szobra és az irodalmi est résztvevői
Az irodalmi esten szintén Kosztolányi regényéről esett szó, valamint más műveket is említettek a résztvevők. Pomogáts Béla irodalomtörténész Szabadka és az irodalom szeretetéről, valamint Kosztolányinak a szülővárosához való ellentmondásos viszonyáról beszélt. Szilágyi Zsófia, a kritikai kiadáson dolgozó kutatócsoport munkatársa a korai novellisztika és a Pacsirta párhuzamait emelte ki. Újszerű megállapításai a kritikai kiadás előrehaladott állapotáról is tanúskodnak, hiszen az alapos forráskutatások szintén segítenek föltárni az életművön belüli áthallásokat. Hózsa Éva irodalomtörténész már korábban is bemutatkozott a szakmai közönségnek a Pacsirtát elemző tanulmányaival. Utasi Csilla egyetemi docens, Újvidékről, pedig a regény három szerb nyelvű fordításáról értekezett, amiről kritikát is írt. Marko Čudić irodalomtörténész és műfordító munkájának eredményeképpen nemcsak a Pacsirta egyik szerb nyelvű változatát, hanem az Aranysárkányt is kézbe vehetik már az ottani olvasók. Čudić szintén jelen volt a magas színvonalú esten. Rajta kívül még Heinrich Eisterert is kösztönhette a szabadkai közönség, aki németre fordította le a Pacsirtát, valamint Thierry Loiselt, aki a tavalyi esztendőben a Nero, a véres költő francia fordítását jelentette meg a párizsi Non Lieu könyvkiadónál.
Kosztolányi-lapozó a Városi Könyvtárban
Már korábban jeleztük olvasóinknak, hogy hamarosan kijön a nyomdából a Pacsirta kritikai kiadása is, a Kalligram Kiadó gondozásában. A kötetet Bucsics Katalin rendezte sajtó alá. Lektorálták: Szegedy-Maszák Mihály, Dobos István, Bengi László, Takács László.
A Magyar Szó összefoglalója a szabadkai eseményről ide kattintva olvasható.