kritikai kiadás

 

"most elmondom, mint vesztem el". Kosztolányi Dezső betegségének és halálának dokumentumai

A Kosztolányi kritikai kiadás keretében – Szegedy-Maszák Mihály és Veres András sorozatszerkesztésében – napvilágot látott első kötetet Arany Zsuzsanna készítette.  

„A »most elmondom, mint vesztem el«. Kosztolányi Dezső betegségének és halálának dokumentumai címet viselő kötet elsőként közli a kéziratban fennmaradt beszélgetőlapokat, melyeket a szerző élete végén, a hangját elvevő gégemetszést követően, kórházi ágyán vetett papírra. A korábban ismeretlen kézirat forráskiadásként, szövegkritikai jelekkel, valamint tárgyi és szómagyaráró jegyzetekkel ellátva kerül az olvasók elé. A kötet bevezetőt, kísérő tanulmányokat, további értékes dokumentumokat (levelezések, kórlapok, temetéssel kapcsolatos papírok), bibliográfiát, mutatókat és fényképmellékletet is tartalmaz, minél teljesebb képet adva Kosztolányi utolsó hónapjairól.”
 
 

 

 

Édes Anna (az OTKA által támogatott kutatócsoport műhelyéből)

Az Édes Anna kritikai kiadását – Szegedy-Maszák Mihály és Veres András sorozatszerkesztésében – is kezükbe vehetik immáron az olvasók. A könyvet Veres András szerkesztette és látta el jegyzetekkel, a forrásokat pedig Parádi Andrea, Józan Ildikó, Veres András, Sárközi Éva és Lipa Tímea rendezték sajtó alá. A munka az OTKA által finanszírozott projekt keretében készült.

„A genetikus textológia Magyarországon úttörő módszerével tesszük közzé Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényét. A szöveget szokatlan formában adjuk közre: párhuzamosan közöljük a fennmaradt kézirat betűhű átiratát és az 1926-os első könyvkiadás ugyancsak betűhű szövegét (feltüntetve a Nyugatban megjelent változat eltéréseit is). Az olvasó így betekintést nyer Kosztolányi alkotói műhelyébe. Nemcsak a kézirat közlése számít forráskiadásnak, hanem a szerző gyorsírással írt, eddig ismeretlen színpadi forgatókönyvének közreadása is. Az Édes Anna kalandos utóéletét is részletesen bemutatjuk és dokumentáljuk. 1943 és 1963 között ugyanis nem jelenhetett meg a regény, később viszont Kosztolányi legtöbb kiadást megért műve lett. A kötet szöveggyűjteményként tartalmazza az Édes Annáról szóló gazdag irodalmat 1926-tól 2010-ig, s Kosztolányi vele kapcsolatos összes nyilatkozatát, írását. Az Édes Annával indul útjára az életmű régóta tervezett kritikai kiadása.”
 
 

 

 

Spanyol műfordítások

A 2011-es Könyvhétre a Kosztolányi kritikai kiadás spanyol műfordításokat tartalmazó kötete jelent meg, Józan Ildikó szerkesztésében, illetve Végh Dániel sajtó alá rendezésében. 

„Kosztolányi Dezső életében spanyol műfordításai közül mindössze egy verses drámafordítás és négy versfordítás jelent meg kötetben. A Modern Költők 1921-ben megjelent második, bővített kiadása után készített több tucat spanyol versfordítását csak folyóiratokban közölte a szerző, hasonlóan két prózafordításához. A most megjelent kötet Kosztolányi valamennyi, spanyol nyelvből készített átültetését egybegyűjti, s bemutatja a fordítások feltételezett forrásául szolgáló spanyol szövegeket is. A spanyol műfordítások Kosztolányi versfordítói tevékenységének egyfajta hosszmetszeteként szemlélhetők. [...] Hosszmetszetként szemlélhetők a spanyol nyelvből készült fordítások tágabb értelemben is: a közgyűjteményekben megtalált, korábban lappangó kéziratok (köztük a hiánytalan, és jelentős terjedelmű Calderón-drámafordítás), a folyóiratokban felfedezett szövegváltozatok és kötetben korábban meg nem jelent Kosztolányinak tulajdonítható szövegek és a fordításokkal kapcsolatba hozható cikkek a Kosztolányi-szövegvilág működésének mintegy kicsinyített másaként mutatkoznak meg. A kötet tehát nemcsak az eddig részben és korlátozottan hozzáférhető kiadásoknál ad pontosabb képet Kosztolányi spanyol műfordításairól, hanem a bevezető tanulmány révén műfordítói elveit és szövegalkotási módszereit is újszerű megvilágításba helyezi” – olvashatóak a kötet készítőinek sorai.
 
 
Mutatvány a kötetből (hamarosan)

 

Esti Kornél (az OTKA által támogatott kutatócsoport műhelyéből)

Szintén a 2011-es Ünnepi Könyvhét egyik újdonsága volt az Esti Kornél kritikai kiadásának megjelenése. A kötetet szerkesztette Tóth-Czifra Júlia és Veres András. A szöveget sajtó alá rendezte és a jegyzeteket készítette Tóth-Czifra Júlia, a szöveggondozást lektorálta Józan Ildikó és Sárközi Éva. A befogadás-törteneti fejezeteket írta Veres András, a bibliográfiákat készítette Sárközi Éva. A kézirat-fejezetet sajtó alá rendezte Józan Ildikó, lektorálta Parádi Andrea. A gyorsírásos szövegeket gondozta Lipa Timea, s a jegyzeteket lektorálta Bíró-Balogh Tamás, Horváth Iván és Tverdota György.

„Kosztolányi Dezső egyik 1925-ös novellájában bukkant fel először Esti neve; 1929-től nőtt meg az Esti-szövegek száma; s bár 1930-ban fölmerült már a kötetté formálás terve, csak 1933 tavaszán valósult meg. A kortársak elismerő szavakkal, de értetlenül fogadták. Csak a későbbi irodalmi fejlődés ismeretében tárultak fel igazán az Esti Kornél-történetek valódi erényei, korát megelőző műfaji újításai, merész szemléleti nyitásai. Az 1933-as Esti Kornél kritikai kiadását tartalmazza kötetünk. Minthogy Kosztolányi az egyes fejezetek alapjául szolgáló novellákat sokszor publikálta, közöljük valamennyi változatukat és ezek valószínűsíthető sorrendjét is. A tárgyi magyarázatok között bemutatjuk, hogy kik voltak a mintái a századelő irodalmi életét megrajzoló ötödik fejezet kulcsfiguráinak. Kötetünk szöveggyűjteményként tartalmazza az Esti Kornélról szóló gazdag irodalmat 1933-tól 2010-ig, s kitér arra a jelentős hatásra is, amit Kosztolányi műve az ezredforduló szépprózájára gyakorolt” – hangzik a kötet készítőinek összefoglalója.
 
 
Mutatvány a kötetből (hamarosan)
 
 
 

Nero, a véres költő

A 2012-es esztendő sem indult rosszul a kritikai kiadási projekt számára, hiszen napvilágot látott a Nero, a véres költő is. A szöveget sajtó alá rendezte, a kísérő tanulmányokat és a jegyzeteket írta Takács László, a francia kéziratot sajtó alá rendezte Józan Ildikó, a gyorsírásos szövegeket gondozta Lipa Tímea. A jelentős eredményeket fölvonultató munkát Bengi László, Ritoók Zsigmond és Szegedy-Maszák Mihály lektorálta.

„Nero – az európai ember tudatában a történelem egyik leggonoszabb uralkodójaként élő római császár Kosztolányi Dezső kilencven éve, 1921-ben megjelent első regényének főszereplője. Az író azonban a történeti hagyomány ismeretében azt igyekszik benne megtalálni és megragadni, ami művészi és emberi gyarlóságának kulcsa, hogy alakján és sorsán keresztül az embert és a művészt a modern korban is kínzó kérdésekre keressen válaszokat. Korát és terét tekintve ez a mű távol esik ugyan a későbbi regényekben ábrázolt helytől és időtől, a XX. század elejének Magyarországától, mégis egyszerre feszeget benne Kosztolányi húsba vágóan személyes és riasztóan modern társadalmi problémákat. Vall életről és halálról, költészetről, művészetről és politikáról, hűségről és árulásról, tartásról és alakoskodásról. E sokrétű és költőien megírt, ugyanakkor népszerű regény kritikai kiadásának célja, hogy közelebbről láthassuk és vizsgálhassuk az alkotó Kosztolányit, hogy jobban megértsük a Nero, a véres költő üzenetét. Ebben segít a kézirat és a szerzői jegyzetek közreadása mellett a keletkezés és a befogadás történetének bemutatása s a bőséges tárgyi magyarázat” – olvashatjuk a kötet ismertetőjében.
 
Mutatvány a kötetből (hamarosan)
 
 

Pacsirta

A 2013-as esztendőben napvilágot látott a Pacsirta című regény kritikai kiadása is. A szöveget sajtó alá rendezte, a kísérő tanulmányokat és a jegyzeteket írta: Bucsics Katalin. A francia kéziratot sajtó alá rendezte: Józan Ildikó. A gyorsírásos szövegeket gondozta: Lipa Tímea. A kötetet lektorálta: Bengi László, Dobos István, Szegedy-Maszák Mihály és Takács László.

„A munka magába foglalja a regény fönnmaradt, ám igen töredékes kéziratának átírását, két korabeli folyóiratban – e megjelenéskor éppen kilencven éve – közölt legkorábbi nyomtatott szövegváltozatait, valamint az egyetlen, még a szerző életében megjelent kötet szövegét, melyet a kiadás az ultima manus elve alapján főszövegnek tekint. Továbbá szemelvényeket közöl a regény francia fordításának fogalmazványtöredékéből is, melyet hihetőleg maga a szerző készített. 

Miben különbözik e könyv a regény eddigi kiadásaitól? »A hegyhez olyan közel vagyunk, hogy semmit sem látunk már belőle« – Kosztolányi szavai csak részben lehetnének érvényesek e kötetre. A Pacsirta ebben a formában olvasója igénye szerint szemlélhető közelebbről vagy távolabbról. Kritikai kiadása, ha tetszik, messzelátóként és nagyítóként is használható. Az egy-egy szót érintő szerzői változtatás éppoly jól nyomon követhető benne, ahogy a regénynek az életműben és a magyar irodalomban elfoglalt helye. A kötet ezért kevésbé első olvasókra, mint inkább újraolvasókra számít, hiszen nem csupán a sárszegi vénlány történetét közli – szándéka szerint annak filológiailag legtisztább állapotában –, de egyidejűleg e történet történetét is kínálja” – olvasható Bucsics Katalin összefoglalója.

Mutatvány a kötetből (hamarosan)

 
 

A szegény kisgyermek panaszai

A kritikai kiadásban ezzel a kötettel indul Kosztolányi lírai életművének feldolgozása.  A szegény kisgyermek panaszai-ciklus volt a fiatal költő második verseskönyve, amellyel első átütő sikerét aratta, s amely mindvégig legkedvesebb kötete maradt.
 
Már életében – egyedülálló módon – hét teljes, sőt egyre teljesebb kiadása jelent meg. Ezek során ugyanis csaknem duplájára (harmincnégyről hatvannégyre) szaporította a ciklust alkotó versek számát, és szerkezeti, stilisztikai változtatásokat is végrehajtott.

Könyvünk nagy apparátussal mutatja be az összefüggéseket a ciklus különböző változatai, valamint a ciklus és a többi korabeli Kosztolányi-kötet között. A költő életében megjelent valamennyi folyóirat- és antológia-közlés szövegváltozatait is tartalmazza, emellett bemutatja a megírás, bővítés és népszerűsítés folyamatát, számba veszi és gazdagon idézi a kötet fogadtatását szak- és szépirodalmi vonatkozásban egyaránt, valamint az irodalmi, előadó-művészeti és oktatási recepciónak s a fordításoknak lehető legteljesebb bibliográfiáját is közreadja – mindmáig. A szövegközlést és a jegyzeteket képmelléklet és a legendás első kiadás fakszimiléje teszi teljessé.

 

Mutatvány a kötetből (hamarosan)
 
 

Levelezése I. 1901–1907

E kötettel kezdődik Kosztolányi Dezső levelezésének jegyzetelt, kritikai kiadása, amely mind az általa írt, mind a neki küldött leveleket magába foglalja.
 
Az első kötetet Kosztolányi 1901-ben írt verses levele nyitja, s 1907 decemberének végén Babits Mihálynak küldött sorai zárják. A korszak elején még a szabadkai gimnázium tanulója, a végén pedig már fővárosi újságíró, első versgyűjteménye, a Négy fal között megjelenése után. 

A levelek megmutatják gondolkodásmódjának alakulását, megismertetnek az egyetemi hallgatóra hatást gyakorló külföldi és magyar szerzőkkel, műveikkel, valamint személyes kapcsolataival. Az egyetemi évek barátsága Babits Mihállyal, Juhász Gyulával, Zalai Bélával másokkal pályája elején, elválva tőlük, más környezetbe kerülve, meglazult, de a szellemi rokonság tudata állandó maradt. E levelek az alkotói életút megalapozásának idejéből valók, közlésük az eredeti levélszövegeken alapuló, széles körű forráskritika, valamint igen részletes tárgyi feldolgozás segítségével szolgálja a Kosztolányi munkáival és alkotásaival szemben mutatkozó olvasói érdeklődést.

Mutatvány a kötetből (hamarosan)
 
 

Aranysárkány

Az Aranysárkány kritikai kiadásával immár Kosztolányi Dezső négy nagy regényének mindegyike megbízható és korszerű kiadásban olvasható. Közöttük az Aranysárkány több szempontból is sajátos, különleges helyet foglal el. 
 
A nyomtatott megjelenések mellett a regény végleges, a Pesti Hírlap szedői által használt kézirata szinte teljes egészében fönnmaradt, sőt a megírás folyamatát ennél is teljesebben teszik áttekinthetővé a korábbi fogalmazványok megőrzött darabjai, töredékei. Az Aranysárkány regénye a könyv kiadásával sem ért véget, később ifjúsági átdolgozása is megjelent. 

Kiadásunk a változtatások során formálódó kézirat betűhű átiratát, a nyomtatott kiadásokon alapuló és mai helyesírásunkhoz közelített kritikai szöveget éppúgy tartalmazza, mint a korábbi kéziratos fogalmazványokat és az ifjúsági kiadást. A bőséges szövegközlést a regény keletkezésének és fogadtatásának bemutatása, tárgyi magyarázatok, valamint a kéziratok topográfiájának leírásai, könyvészeti adatok teszik teljessé. A kötet részeit áttekinthető szerkezetbe foglaltuk, hogy az olvasó minél könnyebben, érdeklődése és igényei szerint választhassa meg, mennyire mélyed el a kiadásunk által felkínált olvasási-értelmezési lehetőségekben.

Az Aranysárkány könyvbemutatója:
 

 

Mutatvány a kötetből (hamarosan)
 
 

Szent Imre himnuszok

1930-ban egész éven át tartó eseménysorozattal emlékeztek Szent István fia, Imre herceg halálának kilencszázadik évfordulójára. Ebből az alkalomból jelentette meg az Athenaeum kiadó a Szent Imréről szóló latin nyelvű közép- és újkori himnuszok Kosztolányi Dezső által készített magyar fordítását. 
 
A kétnyelvű, bibliofil kötet kritikai kiadása filológiai és tárgyi jegyzetekkel kísérve közli most Kosztolányi versfordításait és keletkezésük körülményeit, melynek nyomán láthatóvá válik, miként alakult a költő kezén igazi, eleven műalkotássá a latin költemények készen kapott magyar szövege.

 

Mutatvány a kötetből (hamarosan)