tanulmányok

A kutatócsoport munkatársai folyamatosan publikálnak kötetekben, folyóiratokban, online lapokban. Ezekből a munkákból – melyek közt szerepelnek elemzések, hosszabb-rövidebb összefoglalások, valamint a kiadási projektről szóló gondolatsorok – igyekszünk minél többet közreadni honlapunkon is.

Önálló kötetek

Folyóiratban megjelent tanulmányok

Arany Zsuzsanna: Gondolatok a Kosztolányi kritikai kiadás kérdéseiről, Üzenet (Szabadka), 2006/1, 77-84., újraközölve: in Hózsa Éva – Arany Zsuzsanna – Kiss Gusztáv (szerk.) Az emlékezés elevensége, Szabadka: Városi Könyvtár, 2007, 415–426.
Arany Zsuzsanna: Magyar klasszikusok Európában. A Kosztolányi-életmű „eladhatóságának” kérdései, Kilátó (Szabadka; a Magyar Szó irodalmi melléklete), 2008. nov. 8.
Arany Zsuzsanna: Kosztolányi írásai a Pesti Hírlapban, Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények (Kolozsvár), LI. évf. (2007) 1-2. sz., 73-88.
Arany Zsuzsanna: A boldogság ünnepe. A Hajnali részegségtől a kórházi beszélgetőlapokig, in Fűzfa Balázs szerk. Hajnali részegség, Szombathely: Savaria University Press, 2010, 24-35. [Sorozat: A tizenkét legszebb magyar vers 6.]
Arany Zsuzsanna: „Pardon, Kosztolányi”. Dokumentumok és kérdések egy rovat körül, Kalligram, 2009/nov., 57-64.
Arany Zsuzsanna: Fény és Árnyék. A kettős én és a Gonosz kérdésének megjelenése Kosztolányi néhány művében, Prae, 2010/ápr., 24–32.
Bengi László: In memoriam Cornelii Esti. Az Esti Kornél Tizennyolcadik fejezetéről, in Az elbeszélés kihívása, Budapest: Fiatal Írók Szövetsége, 2000, 7–27. [FISZ könyvek, 5.]
Bengi László: „Kimondhatatlanság” és „értelmezhetőség” között. Kosztolányi Dezső: Alfa és Caligula, in Az elbeszélés kihívása, Budapest: Fiatal Írók Szövetsége, 2000, 28–46. [FISZ könyvek, 5.]
Bengi László: Modalitás és önértelmezés viszonya a Tengerszem egy ciklusában. Kosztolányi Dezső: Egy asszony beszél, in Az elbeszélés kihívása, Budapest: Fiatal Írók Szövetsége, 2000, 47–69. [FISZ könyvek, 5.]
Bengi László: Önreflexív prózatechnika és többrétű jelentésszerkezet. Kosztolányi Dezső: Házi dolgozat, in Az elbeszélés kihívása, Budapest: Fiatal Írók Szövetsége, 2000, 70–74. [FISZ könyvek, 5.]
Bengi László: Lélektani példázatosság és esztétikai tapasztalat. Kosztolányi Dezső: Boldogság, in Az elbeszélés kihívása, Budapest: Fiatal Írók Szövetsége, 2000, . [FISZ könyvek, 5.]
Bengi László: Művészi önállóság – kulturális meghatározottság. 1929: Megjelenik Kosztolányi Dezső Ady-bírálata, in A magyar irodalom történetei 1920-tól napjainkig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály és Veres András, Budapest: Gondolat, 2007, 135–145.
Buda Attila: A véres költő gyermekei: Paulina, Aurelius, Caligula, Prae, 2010/ápr., 35–40.
Dobos István: „Az olvasás medialitásának összefüggései Kosztolányi irodalomértelmezésében”, Irodalomtörténet, 2009/1., 68–80.
Dobos István: A regény performativitása. Kosztolányi: Édes Anna. I. rész, Alföld, 2011/11., 60–80. pp.
Dobos István: A regény performativitása. Kosztolányi: Édes Anna. II. rész, Alföld, 2011/12., 52–72. pp.
Hózsa Éva: „Palicsok. A referencia hatalma?”, in Csáth-allé (és kitérők). Szabadka: Életjel, 2009, 89–92.
Hózsa Éva: „Stílusigény és a szövegmonotónia elevensége”, Hungarológiai Közlemények. (Újvidék: Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék) 2009/1., 78–87. és: in Hózsa Éva: Csáth-allé (és kitérők). Szabadka: Életjel, 2009, 133–145.
Józan Ildikó: „Nyelvek poétikája. Alice, Évike, Kosztolányi meg a szakirodalom és a fordítás”, Filológiai Közlöny, 2010/3., 213–238.
Kalmár Éva: „Ki a költője?” (megjelenés előtt)
Lőrincz Anita: „Kosztolányi Dezső és az Egyenlőség című folyóirat kapcsolata”, Irodalomtörténet, 2012/1., 63–71.
Peremiczky Szilvia: „Adalékok Kosztolányi Dezső és a zsidó kultúra viszonyához - héber és jiddis fordítások” (megjelenés előtt)
Szegedy-Maszák Mihály: „A kánonok hiábavalósága. Kosztolányi a világirodalomról”, Alföld, 1998. 3. sz., 42–53. És: in Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről. Szerk. Kulcsár Szabó Ernő és – –. Budapest: Anonymus, 1998, 326–337.
Szegedy-Maszák Mihály: „Kései művek előképe. Kosztolányi: A cseh trombitás”, in Irodalmi kánonok. Debrecen: Csokonai Kiadó, 1998.
Szegedy-Maszák Mihály: „Műfajok a kánon peremén. Levél és napló Kosztolányi életművében”, Protestáns Szemle 5. 1996. 3. sz., 227–237. És: in Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről. Szerk. Kulcsár Szabó Ernő és – –. Budapest: Anonymus, 1998, 346–357.
Szegedy-Maszák Mihály: „Kosztolányi nyelvszemlélete”, Alföld, 45. 1994. 8. sz., 46–59. És: in Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről. Szerk. Kulcsár Szabó Ernő és – –. Budapest: Anonymus, 1998, 259–271.
Szegedy-Maszák Mihály: „Életművek kölcsönhatása: 1908 Megjelenik Kosztolányi Dezső Boszorkányos esték és Csáth Géza A varázsló kertje című prózai kötete”, in A magyar irodalom történetei 1800-tól 1919-ig. Szerk. – – és Veres András. Budapest: Gondolat, 2007, 738–753.
Szegedy-Maszák Mihály: „A regényszerűség meghaladása: 1933. Kosztolányi Dezső: Esti Kornél”, in A magyar irodalom történetei 1920-tól napjainkig. Szerk. – – és Veres András. Budapest: Gondolat, 2007, 230–244.

Szegedy-Maszák Mihály: „A Hajnali részegség jelentésrétegei”, in Fűzfa Balázs (szerk.) Hajnali részegség, Szombathely: Savaria University Press, 2010, 133–152.
Mihály Szegedy-Maszák: ”The Reevaluated Past: Memory of the Dual Monarchy in Hungarian Literature”, in András Gerő (ed.) The Austro-Hungarian Monarchy Revisited, Boulder, Colorado: Social Science Monographs, 2009, 193–216.
Mihály Szegedy-Maszák: ”Concentration, Penetration, Form: Dezső Kosztolányi”, Hungarian Quarterly, 51 (2010): 200, 43–55.
Szegedy-Maszák Mihály: Kosztolányi művei idegen nyelven, Prae, 2010/ápr., 5–12.
Végh Dániel: Kosztolányi Dezső: Spanyol antológia, Filológiai közlöny, 2010. (56. évf.) 3. sz. 239-250.
Végh Dániel: Két ismeretlen Kosztolányi-műfordítás?, Prae, 2010/ápr., 13–23.

A Magyar Tudományos Akadémia 2010. május 7-i ülésén elhangzott előadások szövegei az MTA honlapján:

A lista folyamatosan bővül!