Szegedy-Maszák Mihály

 

Egyetemi végzettség, tudományos fokozatok

Ph. D. ELTE BTK (1967) (Disszertáció témája: Virginia Woolf)
17. századi angol és 20. századi amerikai költészet, Trinity Hall and Gonville and Caius College, Cambridge, Nagy Britannia (1966)
angol és magyar nyelv és irodalom szak (MA), ELTE BTK (1966)

Díjak, ösztöndíjak

1971, 1974, 1979 tudományos ösztöndíjas, Centre National de Recherche Scientifique, Párizs
1975 tudományos ösztöndíjas, École des Hautes Études en Sciences Sociales, Párizs
1976 tudományos ösztöndíjas, Swedish Institute, Stockholm
1997 Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
2003 Széchenyi-díj
2008 Nemes Nagy Ágnes-esszédíj

Szakmai tapasztalat

1967–1971 egyetemi adjunktus, angol szak, JATE BTK, Szeged
1967–1981 tudományos munkatárs, MTA Irodalomtudományi Intézete
1979–1980 tudományos munkatárs, King’s College, Cambridge, Nagy Britannia
1981–1990 egyetemi tanár, ELTE BTK, Művelődéstörténeti Tanszék
1982 vendégkutató, Université de Liege, Liege
1984 vendégtanár (Összehasoníltó Irodalomtudomány), Indiana University, Bloomington
1984–1985 tudományos munkatárs (ACLS), State University of New York, Buffalo
1987 vendégtanár (Magyar nyelv és irodalom), Indiana University, Bloomington
1988–1991 tanszékvezető egyetemi tanár, Indiana University, Bloomington
1990–1994 egyetemi tanár, ELTE BTK, Magyar Irodalomtörténeti Intézet
1991–2008 egyetemi tanár, Central Eurasian Studies and Comparative Literature, Indiana University, Bloomington
1994– egyetemi tanár, ELTE BTK, Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék
2009– Professor Emeritus, Central Eurasian Studies, Indiana University, Bloomington

Tudományos tevékenység

1986–1987 a Hungarian Studies című folyóirat szerkesztője
1988– a New Literary History (USA) tanácsadó testületének tagja
1988–2004 s Hungarian Studies főszerkesztője
1991–2004 a Protestáns Szemle főszerkesztője
1994– a „Tegnap és ma” című monográfiasorozat (Bratislava: Kalligram; 13 megjelent kötet) sorozatszerkesztője
1996– a „Visegrád Könyvek” (Bratislava: Kalligram; 5 megjelent kötet) sorozatszerkesztője
1996– az Arcadia (Tübingen, Németország) című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja
1998–1999 az 51. Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár magyar képviseletének kormánybiztosa
1999–2000 a Collegium Budapest tudományos munkatársa
2000– az Across Languages and Cultures szerkesztőbizottsági tagja
2009– a Filológiai közlöny szerkesztőbizottságának tagja
2009– a European Science Foundation Társadalomtudományi Állandó Bizottságának tagja

Tudományos tagságok

1972– Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság (AILC - ICLA)
1983–1992 Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság Koordinációs Bizottsága
1986– Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság Végrehajtó Bizottsága
1991– Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság vezető testülete
1992–2001 Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság Koordinációs Bizottságának alelnöke
1993– a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
1995– az Academia Europaea tagja
1996–2006 a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság alelnöke
1997–2004 a Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság alelnöke
1998– a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
2000–2006 Collegium Budapest Tudományos Tanácsadó Testülete
2001–2007 a Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság Koordinációs Bizottságának elnöke
2002– a Magyar UNESCO Bizottság alelnöke
2002–2008 az MTA Irodalomtudományi Bizottságának elnöke
2003–2009 a Habsburg Történeti Intézet tudományos tanácsadója

 

Publikációs lista

Kötetek:

  • Világkép és stílus: Történeti-poétikai tanulmányok. Budapest: Magvető, 1980, 582.
  • „A regény, amint írja önmagát.” Elbeszélő művek vizsgálata. Budapest: Tankönyvkiadó, 1980, 237. (2. kiad. 1987., 3. bőv. kiad. Budapest: Krónika Nova, 1998.)
  • Kubla kán és Pickwick úr. Angol romantika és realizmus. Budapest: Magvető, 1982, 213.
  • Kemény Zsigmond. Budapest: Szépirodalmi, 1989, 397. (2. kiad. Pozsony: Kalligram, 2007.)
  • Márai Sándor. Budapest: Akadémiai, 1991, 178.
  • Ottlik Géza. Pozsony: Kalligram, 1994, 188.
  • „Minta a szőnyegen.” A műértelmezés esélyei. Budapest: Balassi, 1995, 270.
  • Irodalmi kánonok. Debrecen: Csokonai, 1998, 195.
  • Újraértelmezések. Budapest: Krónika Nova, 2000, 194.
  • Literary Canons: National and International. Budapest: Akadémiai, 2001, 280.
  • A megértés módozatai: fordítás és hatástörténet. Budapest: Akadémiai, 2003, 142.
  • Az értelmezés történetisége. Pécs: Pro Pannonia, 2006, 93.
  • Szó, kép, zene: A művészetek összehasonlító kutatása. Pozsony: Kalligram, 2007, 352.
  • Megértés, fordítás, kánon. Pozsony: Kalligram, 2008, 446.

Szerkesztett kötetek:

  • Tóth Péter: Napló. Budapest: Magvető, 1984, 598.
  • A mindentudás igézete: Tanulmányok Németh Lászlóról. Budapest: Magvető, 1985, 249.
  • Irodalomtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok. Budapest: Eötvös Loránd University, 1985, 323.
  • Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről. Budapest: Anonymus, 1998, 364.
  • Paul Ricoeur: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Budapest: Osiris, 1999, 427.
  • Epoche - Text - Modalität. Tübingen: Niemeyer, 1999, 312.
  • Az irodalmi szöveg antropológiai horizontjai. Budapest: Osiris, 2000, 560.
  • Romantika: világkép, művészet, irodalom. Budapest: Osiris, 2001, 259.
  • „Tegnap és ma” (roved monográfiák kortárs magyar írókról). Pozsony: Kalligram, 1994- (15 kötet jelent meg eddig)
  • National Heritage – National Canon. Budapest: Collegium Budapest, 2001, 374.
  • Transfer and Translation: Intercultural Dialogues. Budapest: Books In Print, 2002, 275.
  • (Tév)eszmék bűvölete. Budapest: Akadémiai, 2004, 291.
  • Der lange, dunkle Schatten: Studien zum Werk von Imre Kertész. Wien: Passagen Verlag, 2004, 376.
  • Elért bizonyosság. Budapest: Krónika Nova, 2005, 226.
  • A „boldog Bábel”. Tanulmányok az irodalmi fordításról. Budapest: Gondolat, 2005, 407.
  • Mi a Magyar? Budapest: Habsburg Történeti Intézet – Rubicon, 2005, 292.
  • A kultúra átváltozásai. Budapest: Balassi, 2006, 398.
  • A magyar irodalom történetei I-III. Budapest: Gondolat, 2007, 703+925+922.
  • Nemzeti művelődések az egységesülő világban. Budapest: Ráció, 2007, 570.
  • „Mielz valt mesure que ne fait estultie”. Budapest: Krónika Nova, 2008, 401.

Társszerzőkkel írt kötetek:

  • Irodalom I. Budapest: Tankönyvkiadó, 1979, 270. (átdolgozott kiad. Budapest: Krónia Nova, 1999, 253.)
  • Irodalom II. Budapest: Tankönyvkiadó, 1980, 383. (átdolgozott kiad. Budapest: Krónika Nova, 1999, 400.)
  • Irodalom III. Budapest: Tankönyvkiadó, 1982, 455. (átdolgozott kiad. Budapest: Krónika Nova, 1998, 375.)

Kötetbeli tanulmányok (válogatás):

  • „Henry James”, in London ostroma. Budapest: Európa, 1965, 331-342.
  • „Virginia Woolf”, in Az angol irodalom a XX. században. 1. köt., Szerk. Báti L. – Kristó Nagy I. Budapest: Gondolat, 1970, 245-262.
  • „Az átlényegített dal”, in Az el nem ért bizonyosság. Szerk. Németh G. Béla. Budapest: Akadémiai, 1972, 291-358.
  • „Metafora, szintaxis és zeneiség Kassák A ló meghal a madarak kirepülnek című költeményében”, in Formaalkotó elvek a költői műalkotásban. Szerk. Hankiss Elemér. Budapest: Akadémiai, 1972, 419-437.
  • „Metaforikus szerkezet Krúdy és Kosztolányi egy elbeszélésében”, A novellaelemzés új módszerei. Szerk. Hankiss Elemér. Budapest: Akadémiai, 1972, 65-71.
  • „Vision du monde et style dans la poésie de Petőfi”, in L’Irréconciliable. Budapest: Corvina, 1973, 87-104.
  • „Alain Robbe-Grillet”, in A francia irodalom a XX. században. 2. köt. Szerk. Köpeczi Béla. Budapest: Gondolat, 1974, 331-356.
  • „English Poetry in the Age of Sensibility”, in Studies in Eighteenth Century Literature. Szerk. Szenczi N. J. – Ferenczi L. Budapest: Akadémiai, 1974, 117-187.
  • „Petőfi és Shelley”, in Petőfi-mozaik. Szerk. Paál R. – Wéber Antal. Budapest: Tankönyvkiadó, 1974, 149-159.
  • „Vörösmarty: Késő vágy”, in Miért szép? Szerk. Márta M. – Kulin Ferenc. Budapest: Gondolat, 1974, 274-290.
  • „A kozmikus tragédia látomása”, in „Ragyognak tettei”. Szerk. Horváth K. – Lukácsy S. – Szörényi László. Székesfehérvár: Fehér Megyei Tanács, 1975, 323-364.
  • „A költőileg megformált világkép elemzéséről”, Literatura 1975/1, 74-80. és, cseh fordításban: in Teorie literatury v zrcadle mad’arské literární vedy. Szerk. Rákos P. Prága: Odeon, 1986, 257-263.
  • „Előzetes észrevételek a művészi-társadalomtudományi nevelés átalakításáról”, Literatura 1976/1, 145-155. újraközölve: in Az esztétikai nevelésről. Szerk. Poszler György. Budapest: Kossuth, 1980, 224-240.
  • „Kis-Kunság”, in Petőfi állomásai. Szerk. Pándi Pál. Budapest: Magvető, 1976, 608-639.
  • „Tér és idő Kemény Zsigmond regényeiben”, Literatura 1876/2, 53-74. újraközölve: in Kultúra és szemiotika. Szerk. Gráfik I. – Voigt Vilmos. Budapest: Akadémiai, 1981, 163-186.
  • „The Concept of the Tragic from the Enlightenment to Romanticism”, in Les Actes du VIIIe Congrès de l’Association Internationale de Littérature Comparée. Budapest: Akadémiai, 1976, 649-655.
  • „Mítosz és narráció”, in Mítosz és történelem. Szerk. Hoppál Mihály – Istvánovits M. Budapest: MTA Néprajzi Kutatócsoport, 1978, 296-301.
  • „Történelemértelmezés és szerkezet Az ember tragédiájá-ban”, in Madách-tanulmányok. Szerk. Horváth K. Budapest: Akadémiai, 1978, 133-164.
  • „Rétegek a műalkotás jelentésében és befogadásában”, Literatura 1979/1, 7-21. újraközölve: in Utak a vizuális kultúrához. 2. köt. Szerk. Beke László – Horányi Özséb. Veszprém: Országos Oktatástechnikai Központ, 1978, 129-157.
  • „Esti Kornél”, in Valóság és varázslat. Szerk. Kabdebó Lóránt. Budapest: Népművelési Propaganda Iroda, 1979, 129-157.
  • „Az új I. gimnáziumi tankönyv tudományos hátteréről”, in Útmutató a gimnáziumi I. osztályos irodalomtankönyv használatához. Szerk. Mész Lászlóné. Budapest: Tankönyvkiadó 1980, 58-66.
  • „A művészi ismétlődés néhány változata az irodalomban és a zenében”, in Ismétlés a művészetben. Szerk. Horváth Iván – Veres András. Budapest: Akadémiai, 1980, 77-159.
  • „A nemzet mint érték”, Új Forrás 1980/4, 39-44. újraközölve: in: Ezüstkönyv. Szerk. Kovács L. Tatabánya: Új Forrás, 1994, 178-183.
  • „Historical Poetics in Hungary”, in Linguistics and Literary Studies in Eastern Europe. 2. köt. Szerk. Odmark, John. Amsterdam: John Benjamins, 1980, 361-417.
  • „Példázat a belső függetlenségről”, Alföld, 1982/10, 52-64. újraközölve: in Irodalomtanítás. 2. köt. Szerk. Sipos Lajos. Budapest: Pauz – Universitas, 1994, 375-391. és: in Irodalomtanítás az ezredfordulón. Szerk. Sipos Lajos. Celldömölk: Pauz-Westermann, 1998, 819-834.
  • „La poésie anglaise”, in Le Tournant du Siècle des Lumières 1760-1820: Les Genres en Vers des Lumières au Romantisme. Szerk. Vajda György Mihály. Budapest: Akadémiai, 1982, 319-337.
  • „La poésie hongroise”, in Le Tournant du Siècle des Lumières 1760-1820: Les Genres en Vers des Lumières au Romantisme. Szerk. Vajda György Mihály. Budapest: Akadémiai, 1982, 523-537.
  • „Múltat átrendező jelen”, Kortárs 1984, 319-325. újraközölve: in A regényről. Szerk. Szerdahelyi István – Ungvári Tamás. Budapest: Kossuth, 1986, 359-374.
  • „Narratology and Literary History”, in Renewals in the Theory of Literary History. Szerk. Kushner, Eva. Ottawa: The Royal Society of Canada, 1984, 89-105.
  • „Henry James: European or American?”, in The Origins and Originality of American Culture. Szerk. Frank T. Budapest: Akadémiai, 1984, 233-245.
  • „Nézőpont és értékszerkezet A véres költő-ben”, Literatura 1984/3, 351-358. újraközölve: in: A rejtőzködő Kosztolányi. Szerk. Mész Lászlóné. Budapest: Tankönyvkiadó, 1987, 55-65.
  • „Idő, nézőpont és értékszerkezet az Aranysárkány-ban”, Irodalomtörténeti Közlemények 1985, 64-75. újraközölve: in: A rejtőzködő Kosztolányi. Szerk. Mész Lászlóné. Budapest: Tankönyvkiadó, 1987, 83-101.
  • „Organic Form and Linguistic Relativity”, in Proceedings of the Xth Congress of the ICLA. 3. köt. New York: Garland, 1985, 233-239.
  • „A nemzetjellem fogalmáról”, in Hungaro-Polonica. Szerk. Kiss Gy. Csaba – Kovács I. Budapest: MTA Irodalomtudományi Intézet, 1986, 145-155.
  • „Semantic Strata in Narrative Texts”, in Sensus Communis. Szerk. Riesz J. – Boerner, P. – Scholz, B. Tübingen: Gunter Narr, 1986, 87-95.
  • „The Idea of National Character: A Romantic Heritage”, in Concepts of National Identity. Szerk. Boerner, Peter. Baden-Baden: Nomos, 1986, 45-61.
  • „Körkörösség és transzcendencia a Pacsirtá-ban”, in A rejtőzködő Kosztolányi. Szerk. Mész Lászlóné. Budapest: Tankönyvkiadó, 1987, 66-82.
  • „Teleology in Postmodern Fiction”, in Exploring Postmodernism. Szerk. Calinescu, Matei – Fokkema, Douwe. Amsterdam: John Benjamins, 1987, 41-57.
  • „Romanticism in Hungary”, in Romanticism in National Context. Szerk. Porter, R. – Teich, M. Cambridge: Cambridge University Press, 1988, 217-239.
  • „Jellem és cselekmény Kemény Zsigmond szépprózai műveiben”, in Forradalom után – kiegyezés előtt. Szerk. Németh G. Béla. Budapest: Gondolat, 1988, 120-150.
  • „Bevezetés a szépirodalomba”, in: Diptychon. Szerk. Balassa Péter. Budapest: Magvető, 1988, 108-126.
  • Esti Kornél comme anti-roman”, in Regards sur Kosztolányi. Szerk. Boiron, Bertrand. Paris – Budapest: A.D.E.F.O. – Akadémiai, 1988, 155-166.
  • „Romantic Irony in Nineteenth-Century Hungarian Literature”, in Romantic Irony. Szerk. Garber, Frederic. Budapest: Akadémiai, 1988, 202-224.
  • „Notes Toward a Historical Definition of Realism”, Neohelicon XV/2 (1988), 31-54. újraközölve: in Comparative Literature as Discourse. Szerk. Valdés, Mario J. – Javitch, Daniel – Aldridge, A. Owen. Bern: Peter Lang, 1992, 213-234.
  • „Enlightenment and Liberalism in the Works of Széchenyi, Kemény, and Eötvös”, in Hungary and European Civilization. Szerk. Ránki György. Budapest: Akadémiai, 1989, 11-30.
  • „The Tragedy of Man: A Reading”, in Imre Madách: The Tragedy of Man. Boulder, Colorado: East European Monographs, 1989, 133-148.
  • „Le texte comme structure et construction”, in Théorie littéraire: Problèmes et perspectives. Szerk. Angenot, M. – Bessière, J. – Fokkema, D. – Kushner, E. Paris: Presses Universitaires, 1989, 183-218.
  • „Az irodalmi mű alaktani hatáselméletéről”, Literatura 1990/1, 30-76. újraközölve: in A strukturalizmus után. Szerk. Szili József. Budapest: Akadémiai, 1991,113-152. és: Bevezetés az irodalomelméletbe. Szerk. Dobos István. Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1995, 75-110.
  • „Dezső Kosztolányi”, in European Writers: The Twentieth Century. 10. köt. Szerk. Stade, George. New York: Scribner, 1990, 1231-1249.
  • „Irodalom és művészetek a XVIII. sz. elejétől napjainkig”, in A magyarságtudomány kézikönyve. Szerk. Kósa László. Budapest: Akadémiai, 1991, 539-725. 2. kiad. 1993.
  • „Musil und Ottlik”, in Die ungarische Sprache und Kultur im Donauraum. 2. köt. Szerk. Jankovics, J. – Kósa, L. – Nyerges, J. – Seidler, W. Budapest – Wien: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, 1991, 1103-1109.
  • „Felmagasztosítás és tönkretétel: nyelv a két háború közötti regényben”, Literatura 1992/3, 211-226. újraközölve: in Szintézis nélküli évek. Szerk. Kabdebó Lóránt – Kulcsár Szabó Ernő. Pécs: Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, 1993, 13-36.
  • 32 szócikk, in The Everyman Companion to East European Literature. Szerk. Pynsent, Robert B. London: J. M. Dent, 1993.
  • „Az irodalom történeti és elméleti vizsgálata”, Literatura 1993/3, 193-205. újraközölve: in „ …mennyire hátra van még az ember”. Szerk. Pintér Judit – Tiba Judit – Balassa Péter – Milosevits Péter – Miszoglád Gábor. Budapest: ELTE Bölcsészettudományi Kar, 1993, 13-21.
  • „A hontalanság irodalma”, Kortárs 37/11 (1993/nov.), 103-108. Átdolgozott változat: in In honorem Tamás Attila. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2000, 300-307.
  • 2 szócikk, in Encyclopedia of WorldLiterature in the 20th Century, 5. köt. Szerk. Serafin, Steven R. – Glanze, Walter D. New York: Continuum, 1993.
  • „Az örök háború és az örök béke látomása”, in Mór Jókai: A jövő század regénye. Pozsony: Kalligram, 1993, 694-700.
  • „A megoldatlan rejtély”, Kalligram 1994/1, 13-22. újraközölve: in Djuna Barnes: Éjerdő. Pozsony: Kalligram, 1994, 157-165.
  • „Illusions in Diplomacy. The Memoirs of Aladár Szegedy-Maszák”, in 20th Century Hungary and the Great Powers. Szerk. Romsics Ignác, Highland Lakes, NJ: Atlantic Publications and Research, Inc., 1994, 217-229.
  • „Romantic Drama in Hungary”, in Romantic Drama. Szerk. Gillespie, Gerald. Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 1994, 297-315.
  • „Literatur und Künste vom Beginn des 18. Jahrhunderts bis zum Gegenwart”, in Die Ungarn: Ihre Geschichte und Kultur. Szerk. Kósa László. Budapest: Akadémiai, 1994, 327-452.
  • „Szerep és mű. Márai életműve kétfél megvilágításban”, Szivárvány, 1: 69-77. újraközölve: in Mennyből az angyal. In memoriam Márai Sándor. Szerk. Pomogáts Béla. Budapest: Nap, 2008, 377-391.
  • „Canon and History”, in Visions of the Other. Proceedings of the XIIIth Congress of the ICLA. Szerk. Higonnet, Margaret, R. – Jones, Sumie. Tokyo: University of Tokyo Press, 1995, 11-20.
  • „Ködképek a diplomáciában. Szegedy-Maszák Aladár visszaemlékezései”, in Magyarország és a nagyhatalmak a 20. században. Szerk. Romsics Ignác. Budapest: Teleki László Alapítvány, 1995, 171-181.
  • „A kánonok szerepe az összehasonlító kutatásokban”, Irodalomtörténet 76 (1995), 5-36. újraközölve: in Az irodalomértés horizontjai. Párbeszéd irodalomtudományunk modern hagyományával. Szerk. Kabdebó Lóránt – Kulcsár Szabó Ernő. Pécs: Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, 1995, 72-113.
  • „Universalism and Cultural Relativism”, in The Search for a New Alphabet. Literary Studies in a Changing World. Szerk. Hendrix, Harald – Kloek, Joost – Levie, Sophie – Peer, Will van. Amsterdam: John Benjamins, 1996, 239-244.
  • „Ködképek a diplomáciában”, in Szegedy-Maszák Aladár: Az ember ősszel visszanéz2. köt. Budapest: Európa, 1996, 447-471.
  • „Radnóti Miklós és a holocaust irodalma”, Literatura 1996/2, 216-231. újraközölve: in A határ és a határolt. Töprengések a magyar-zsidó irodalom létformáiról. Szerk. Török Petra. Budapest: Országos Rabbiképző Intézet Iahalom Zsidó Művelődéstörténeti Csoportja, 1997, 207-230.
  • „Henry James: The Portrait of a Lady” in Huszonöt fontos angol regény. Szerk. Kada Júlia. Budapest: Lord – Maecenas, 1996, 124-141.
  • „Virginia Woolf. To the Lighthouse”, in Huszonöt fontos angol regény. Szerk. Kada Júlia. Budapest: Lord – Maecenas, 1996, 210-227.
  • „Nonteleological Narration” és „Postmodern Literature in Hungary”, in International Postmodernism. Theory and Literary Practice. Szerk. Bertens, Hans – Fokkema, Douwe. Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 1997, 273-282, 429-433.
  • „Comparative Literature in Hungary”, in Comparative Literature Worldwide. Issues and Methods. Szerk. Carvalhal, Tania Franco. Porto Alegre: L&PM, 1997, 173-196.
  • „On the Uses and Limits of Multiculturalism”, Hungarian Journal of English and American Studies, vol. 3, no. 1 (1997), 45-51. újraközölve: in Cultural Dialogue and Misreading. Szerk. Lee, Mabel – Hua, Meng. Sydney: Wild Peony, 1997, 128-135. Kínai fordításban: in Transmission of Culture and Literary Images. Szerk. Yue Daiyun – Zhang Hui. Peking: Peking University Press, 1999, 58-66.
  • „O pojeciu charakteru narodowego”, in Wegry – Polska v Europie srodkowej. Kraków: Wydawnictwo Profesjonalnej Szkoly Biznesu, 1997, 213-223.
  • „Kései művek előképe. Kosztolányi: A cseh trombitás”, in Irodalomtanítás az ezredfordulón. Szerk. Sipos Lajos. Celldömölk: Pauz-Westermann, 1998, 577-590.
  • „Fordítás és kánon”, Irodalomtörténet 79 (1998), 63-82. újraközölve: in A fordítás és intertextualitás alakzatai. Szerk. Kabdebó Lóránt – Kulcsár Szabó Ernő – Kulcsár-Szabó Zoltán – Menyhért Anna. Budapest: Anonymus, 1998, 66-92. és: in A Nyugat-jelenség (1908-1998). Szerk. Szabó B. István. Budapest: Anonymus, 1998, 141-163.
  • „A polgári társadalom korának művelődése. Szellemi élet”, in Magyar művelődéstörténet. Szerk. Kósa László. Budapest: Osiris, 1998, 332-397, 428-459.
  • „Ady és a francia szimbolizmus”, in Tanulmányok Ady Endréről. Szerk. Kabdebó Lóránt – Kulcsár Szabó Ernő – Kulcsár-Szabó Zoltán – Menyhért Anna. Budapest: Anonymus, 1999, 102-114.
  • „A Nyugat és a világirodalom”, Alföld, 1999/5, 54-70. újraközölve: in Székfoglalók 1995-1998 III. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 2000, 1-20.
  • „Romanticism, Biedermeier and Realism”, in Europäische Romantik und nationale Identität. Szerk. Erdődy-Csorba, Csilla. Baden-Baden: Nomos, 1999, 9-20.
  • „Avant-garde and Neoclassicism in Radnóti’s Poetry,” in The Life and Poetry of Miklós Radnóti. Essays. Szerk. Gömöri, George – Wilmer, Clive. Boulder, CO: East European Monographs, 1999, 23-41.
  • „The Rise and Fall of Bourgeois Literature in Hungary (1945-1948)”, Hungarian Studies 13 (1998/99), 199-214. újraközölve: in The Phoney Peace. Power and Culture in Central Europe 1945-49. Szerk. Pynsent, Robert. London: School of Slavonic and East European Studies, 2000, 294-305.
  • „Nachwort,” in Gyula Krúdy: Die rote Postkutsche. Frankfurt am Main: Suhrkamp, 1999, 393-397.
  • „Miklós Radnóti und die Literatur des Holocaust”, in Angezogen und abgestoßen: Juden in der ungarischen Literatur. Szerk. Lichtmann Tamás. Frankfurt am Main: Peter Lang, 1999, 209-232.
  • „Literature and Arts from the Beginning of the 18th Century until Today”, in A Companion to Hungarian Studies. Szerk. Kósa László. Budapest: Akadémiai, 1999, 345-465.
  • „Les niveaux de signification dans Kornél Esti”, in Kosztolányi Dezső: Kornél Esti. Paris: Éditions Ibolya Virág, 1999, 319-358.
  • „Az újraértelmezés kényszere: Kemény Zsigmond két röpirata a forradalomról”, Irodalomtörténet 81 (2000), 3-14. újraközölve: in Találkozó poétikák. Szerk. Bedecs László. Miskolc – Budapest: Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék – MTA Irodalomtudományi Intézet, 2000, 30-40. és: in A forradalom után. Vereség avagy győzelem? Szerk. Cséve Anna. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2001, 34-45.
  • „Henry James and Reader-Response Criticism (The Figure in the Carpet)”, Neohelicon XVII/11 (2000), 61-67. újraközölve: in Under Construction: Links for the Site of Literary Theory. Szerk. Geest, Dirk de – Graaf, Ortwin de – Delabastita, Dirk – Geldof, Koenraad – Ghesquière, Rita – Lambert, Jose. Leuven: Leuven University Press, 2000, 181-188.
  • „Műfajok átértelmezése. Márai elbeszélő művészetének fejlődéstörténeti helye”, in „Este nyolckor születtem…” Hommage à Márai Sándor. Szerk. Lőrinczy Huba – Czetter Ibolya. Szombathely: Bár Könyvek, 2000, 39-47.
  • „The Age of Emergent Bourgeois Society, from the Late 18th Century to 1920,” and „The Age of Bourgeois Society, 1920-1948: Intellectual Life,” in A Cultural History of Hungary in the Nineteenth and Twentieth Centuries. Szerk. Kósa László. Budapest: Corvina – Osiris, 2000, 101-176 és 211-248.
  • „Vörösmarty és a romantikus töredék”, in Vörösmarty és a romantika. Szerk. Takáts József. Pécs – Budapest: Művészetek Háza – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, [é. n. ], 31-37.
  • „Samuel Beckett kétnyelvűsége”, in Dombormű. Szerk. Bárdos Judit. Budapest: Liget, 2001, 401-409.
  • „Látomás a föltétel nélküli egyetemről. Eszmecsere Jacques Derridával”, in Millionen Welten. Szerk. Gaál-Baróti Márta – Bassola Péter. Budapest: Osiris, 2001, 81-87.
  • „A mű befejezettségének ábrándja: Töredékszerűség Vörösmarty költészetében”, in A XIX. század vonzásában. Szerk. Kiczenkó Judit – Thimár Attila. Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2001, 220-227.
  • „A fordíthatóság esélyei”, Tiszatáj, 2001/szept., 79-87. újraközölve: in Németh László Emlékkönyv. Szerk. Monostori Imre – Olasz Sándor. Szeged: Tiszatáj, 2001, 213-226.
  • „A kívülálló és az érintett: a megértés iróniája”, in Pillanatkép a hazai irodalomtudományról. Szerk. Kenyeres Zoltán – Gintli Tibor. Budapest: Anonymus, 2002, 393-400.
  • „Bilingualism and Literary Modernity,” in Multilinguale Literatur im 20. Jahrhundert. Szerk. Schmeling, Manfred – Schmitz-Emans, Monika. Würzburg: Königshausen und Neumann, 2002, 97-104.
  • „Vörösmarty and the Poetic Fragment in Hungarian Romanticism”, in Romantic Poetry. Szerk. Esterhammer, Angela. Amsterdam: John Benjamins, 2002, 55-61.
  • „A polgári örökség hatása Márai munkásságára”, Polgárosodás és irodalom. Szerk. Alexa Károly. Budapest: Kölcsey Intézet, 2003, 218-234.
  • „Utószó”, in Oroszország Márai Sándor szemével. Budapest: XX. Századi Intézet, 2003, 298-309.
  • „Great Literature in an Inaccessible Language,” in Hungarian Arts and Sciences. Szerk. Somlyódi László – Somlyódi Nóra. Highland Lakes, NJ: Atlantic Research Publications, 2003, 204-243.
  • „Irodalomtörténeti elképzelések a New Literary History című folyóiratban”, in Az irodalomtörténet esélye. Budapest: Gondolat, 2004, 215-231.
  • „Az értelmezés fordulatai”, Alföld, 55 (2004) 11, 30-42. újraközölve: in A szó élete. Szerk. Szitár Katalin. Budapest: Argumentum, 2004, 189-200.
  • „The Concept of the Canon. Masterpiece and Evolution in Literary History”, in Cybernetic Ghosts: Literature in the Age of Theory and Technology. Szerk. Figueira, Dorothy M. Provo, Utah: Brigham Young University, 2004, 65-78.
  • „National Literatures in the Age of Globalisation”, in Elegio da Lucidez: A Comparaçao Literária em Ambito Universal. Szerk. Courtinho, Eduardo F. – Block de Behar, Lisa – Rodrigues, Sara Viola. Porto Alegre: Abralic, 2004, 219-227.
  • „Pater in Hungary”, in The Reception of Walter Pater in Europe. Szerk. Bann, Stephen. London: Thoemmes Continuum, 2004, 187-195.
  • „Önértelmezés és regényelmélet”, Filológiai Közlöny 50. 1-2 (2005), 5-16., újraközölve: in A regény nyelvei. Szerk. Kovács Árpád. Budapest: Argumentum, 2005, 7-20.
  • „Irányok József Attila költészetének értelmezésében”, in A civódó civil. Szerk. Horváth Iván – Kálmán C. György. Budapest: Krónika Nova, 2005, 60-75.
  • „Folytonosság és megszakítottság a kulturális örökségben”, in Mi a magyar? Szerk. Romsics Ignác – Szegedy-Maszák Mihály. Budapest: Habsburg Történeti Intézet – Rubicon, 2005, 258-274.
  • „A szerző önazonossága József Attila életművében”, in „Mint gondolatjel, vízszintes a tested”. Tanulmányok József Attiláról. Szerk. Prágai Tamás. Budapest: Kortárs, 2005, 171-198.
  • „Márai Sándor (1900-1989)”, in Emlékbeszédek. Szerk. Vizi E. Szilveszter. Budapest: MTA, 2006, 267-282.
  • „Nemzeti és világirodalom a huszonegyedik században”, in A társadalomtudományok szerepe a változó világban. Budapest: Tinta, 2006, 64-85.
  • „The Reception of the Poetry of Attila József”, in Die Wege und die Begegnungen. Szerk. Horváth Géza – Bombitz Attila. Budapest: Gondolat, 2006, 329-341.
  • „Henry James in Hungary”, in The Reception of Henry James in Europe. Szerk. Duperray, Annick. London: Continuum, 156-163.
  • „A művészetek tudományközi kutatása”, in Művészet mint kutatás. Budapest: Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2007, 115-133.
  • „Az átminősített múlt. A kettős Monarchia emléke a magyar irodalomban”, in A Monarchia ma. Szerk. Gerő András. Budapest: Új Mandátum, 2007, 154-170.
  • „Unheard Melodies and Unseen Paintings: The Sister Arts in Romantic Fiction”, in Romantic Fiction. Szerk. Gillespie, Gerald – Engel, Manfred – Dieterle, Bernard. Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 2008, 53-68.
  • „A fiatal újságíró értékrendje: változás és folytonosság Kosztolányi korai munkásságában”, in Thomka-Symposion. Szerk. Kisantal Tamás – Mekis D. János – P. Müller Péter – Szolláth Dávid. Pozsony: Kalligram, 2009, 101-112.
  • „Édes Anna: regény és/vagy példázat” in Nyugat népe: Tanulmányok a Nyugatról és koráról. Szerk. Angyalosi Gergely – E. Csorba Csilla – Kulcsár Szabó Ernő – Tverdota György. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2009, 299-314.

Folyóiratbeli tanulmányok (válogatás):

  • „Az irodalom és zene párhuzamos vizsgálatáról”, Helikon 1968, 433-445.
  • „Csokonai: A magánossághoz”, Irodalomtörténeti Közlemények 1969, 281-290.
  • „A XVIII. századi angol irodalom a kutatásban”, Irodalomtörténeti Közlemények 1968, 315-330.
  • „A századforduló irodalma az angolszász kutatásban”, Helikon 1969, 159-178.
  • „Wallace Stevens: Martial Cadenza”, Filológiai Közlöny 1970, 529-531.
  • „Nathalie Sarraute: Entre la vie et la mort”, Nagyvilág 1970, 779-780.
  • „A strukturális vizsgálat alkalmazásának lehetősége az összehasonlító irodalomtudományban”, Helikon 1970, 238-250.
  • „Az angolszász és francia stilisztikai kutatások főbb irányai”, Helikon 1970, 238-250.
  • „William K. Wimsatt Jr. and Cleanth Brooks: Literary Criticism”, Irodalomtörténeti Közlemények 1971, 230-231.
  • „József Szauder: Az estve és Az álom”, Irodalomtörténeti Közlemények 1971, 746-749.
  • „Németh G. Béla: Mű és személyiség”, Irodalomtörténeti Közlemények 1972, 383-387.
  • „Kemény Zsigmond: Élet és irodalom”, Irodalomtörténeti Közlemények 1972, 719-723.
  • „Világkép és stílus Petőfi költészetében”, Irodalomtörténeti Közlemények 1972, 441-456.
  • „B. S. Johnson kísérlete az angol »új regény« megteremtésére”, Nagyvilág 1972, 434-436.
  • „Petőfi tüze”, Irodalomtörténeti Közlemények 1973, 113-115.
  • „András Gergely: Széchenyi eszmerendszerének kialakulása”, Irodalomtörténeti Közlemények 1973, 753-758.
  • „The Conditions and Stages of a Comparatist Study”, Neohelicon 1973, 98-103.
  • „Structure in The Tragedy of Man”, Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae 1973, 327-335.
  • „Létértelmezés és szerkezet Az ember tragédiájá-ban”, Irodalomtörténeti Közlemények 1973, 403-408.
  • „Regényelmélet és regényelemzés”, Helikon 1973, 167-174.
  • „Gérard Genette: Figures I-III.” Helikon 1973, 393-396.
  • „A klasszicizmus, a felvilágosodás és a romantika kérdései”, Helikon 1973, 550-560.
  • „A Poétai Harmonistika európai háttere”, Irodalomtörténeti Közlemények 1974, 582-588.
  • „Claude Goretta: L’invitation”, Filmkultúra 1974/4, 43-49.
  • „A művészi ismétlődés néhány alaptípusa”, Literatura 1974/2, 114-125.
  • „Fejlődési szakaszok Kölcsey világszemléletében és költészetfelfogásában”, Irodalomtörténeti Közlemények 1974, 670-687.
  • „Költői megformáltság Kemény Zsigmond politikai jellemrajzaiban”, Irodalomtörténeti Közlemények 1976, 352-366.
  • „Le rève et la vision dans la poésie de Vörösmarty”, Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae 1976, 167-178.
  • „Berzsenyi verstípusai”, Irodalomtörténeti Közlemények 1977, 43-50.
  • „A felvilágosodás és a romantika tragikum-értelmezéseinek néhány vonása értékelméleti szempontból”, Az MTA I. Osztályának Közleményei 1978, 91-103.
  • „László Rónay: Kosztolányi Dezső”, Irodalomtörténeti Közlemények 1978, 730-735.
  • „Az elbeszélő és a szereplő viszonya Kemény Zsigmond regényeiben”, Literatura 1978/1-2, 3-25.
  • „Andrzej Wajda: Smuga cienia”, Filmkultúra 1978/5, 25-29.
  • „Dániel Veress: Szerettem a sötétséget és szélzúgást”, Irodalomtörténeti Közlemények 1979, 206-208.
  • „A regény, amint írja önmagát”, Mozgó Világ 1979/dec., 120-123.
  • „Roman Ingarden”, Nagyvilág 1979, 449-451.
  • „M. Vajda ed.: Modern Hungarian Poetry”, Hungarológiai Értesítő I (1979), 87-88.
  • „Mítosz és történetmondás”, Ethnographia 1979, 342-353.
  • „Rapports entre la structure poétique et le style dans la poésie européenne entre les Lumières et le Romantisme”, Neohelicon VI/2 (1979), 275-322, VII/1, 269-309.
  • „A Tündérkert műfaja és világképe”, Alföld 1979/7, 74-83.
  • „Az elbeszélő nézőpont összetettsége Kemény Zsigmond szépprózai műveiben”, Az MTA I. Osztályának Közleményei 1979, 411-441.
  • „A továbbfejlődés nehézségei”, Mozgó Világ 1980/11, 100-103.
  • „The Rise and Fall of Ossian”, Neohelicon 1980, 327-340.
  • „Levels of Meaning in Narrative Texts”, Studia Poetica (Szeged), 1980, 371-401.
  • „Robert Bresson: Le Diable probablement”, Filmkultúra 1980/4, 22-26.
  • „Tanulságától megfosztott történelem”, Mozgó Világ 7/10 (1981/okt.), 126-128.
  • „Four Aspects of the Relationship between Myth and Narrative”, Cahiers de Littérature Orale (Párizs), 1981, 125-133.
  • „A propos d’un ouvrage soviéto-hongrois sur le Romantisme européen”, Revue de Littérature Comparée, 1981, 480-486.
  • „Elaine Feinstein”, Nagyvilág 1981, 917-920.
  • „Rába György: Babits Mihály költészete”, Kortárs 1981, 1809-1812.
  • „Arany életművének változó megítéléséről”, Irodalomtörténeti Közlemények 1981, 561-580.
  • „Radnóti Sándor: A szenvedő misztikus”, Irodalomtörténeti Közlemények 1982, 499-502.
  • „A Puszták népe többértelműsége”, Alföld 1982/11, 20-34.
  • „A tanulmányíró Németh László értékrendjéről”, Literatura 1982/1, 181-194.
  • „A retorika alkalmazásának lehetősége az oktatásban”, Literatura 1982/1, 181-194.
  • „Hagyományok lexikona”, Élet és Irodalom 1983. aug. 12., 7. újraközölve: Látóhatár 1983/okt., 162-167.
  • „A kísérleti versírás esélyei”, Kortárs 1983, 1088-1091.
  • „A levélíró Arany”, Diakonia 1983/2, 58-64.
  • „Egy kisebbség fájdalmas önvizsgálata”, Mozgó Világ 1983/máj., 90-92.
  • „Sam Beck and John W. Cole, eds.: Ethnicity and Nationalism in Southeastern Europe”, Hungarológiai Értesítő V/1-2 (1983), 270-272.
  • „Forms of Repetition in Music and Literature”, Yearbook of Comparative and General Literature 1983, 29-49.
  • „A kimondatlan költészete”, Kortárs 1984, 153-157.
  • „A hihetetlen valószerűsége (Alain Robbe-Grillet: La belle captive.)”, Filmkultúra 1984/2, 49-60.
  • „Symbolism and Poetry in the Austro-Hungarian Monarchy”, Neohelicon 1984, 135-145.
  • „Postmodernism in Hungarian Literature”, Zeitschrift für Kulturaustausch (Stuttgart), 1984, 150-156.
  • „Le courant symboliste dans la littérature européenne”, Neohelicon XI/2 (1984), 271-283.
  • „Toward a Reinterpretation of European Literary History”, Neohelicon XI/2 (1984), 289-302.
  • „Dieter P. Lotze: Imre Madách”, Irodalomtörténeti Közlemények 1985, 129-131.
  • „Lóránt Czigány: The Oxford History of Hungarian Literature”, Irodalomtörténeti Közlemények 1985, 234-237.
  • „Dalma Hunyadi-Brunauer – Stephen Brunauer: Dezső Kosztolányi”, Irodalomtörténeti Közlemények 1985, 363-366.
  • „J. F. Cadzow – A . Ludanyi – L. J. Elteto, eds.: Transylvania”, Ural-Altaische Jahrbücher 57 (1985), 160-162.
  • „A múlás elpusztíthatatlansága”, Kortárs 1986/4, 145-150.
  • „A megválaszolatlan kérdés”, Kortárs 1986/11, 153-156.
  • „Nagy Károly: Magyar szigetvilágban ma és holnap”, Hungarológiai Értesítő VIII/3-4 (1986), 236-237.
  • „Susanne Nalbantian: Seeds of Decadence in the Late Nineteenth-Century Novel”, Yearbook of Comparative and General Literature 35 (1986), 160-161.
  • „The Life and Times of the Autobiographical Novel”, Neohelicon XIII/1 (1986), 83-104.
  • „Lóránt Czigány: The Oxford History of Hungarian Literature”, Hungarian Studies 1986, 163-166.
  • „A magyar irodalmi romantika sajátosságai”, Ars Hungarica 1987/1, 21-29.
  • „Modern és posztmodern: ellentmondás vagy összhang?”, Helikon 1987, 43-58.
  • „Musil és Ottlik”, Új Írás 1987/3, 73-78.
  • „Önéletrajz és regény Márai életművében”, Vigilia 1988, 359-364, 444-450.
  • „Rhythm in Music and Literature”, Ural-Altaische Jahrbücher 60 (1988), 161-168.
  • „Nádas Péter: Emlékiratok könyve”, Kortárs 1988/11, 161-166.
  • „Romantic Drama in Hungary”, Hungarian Studies 1988, 42-55.
  • „Ravasz László szellemi végrendelete”, Confessio 13/4 (1989), 122-125.
  • „George Bisztray: Hungarian-Canadian Literature”, Hungarológiai Értesítő XI (1989), 323-324.
  • „Az önéletrajz, amint írja önmagát”, Nagyvilág 1989, 762-764.
  • „Végső üzenet a száműzetésből”, 2000 1989/5, 51-55.
  • „A hontalanság regénye”, Szivárvány (Chicago), 1989/jún., 8-18.
  • „Magyarország esélyei”, Hitel, 1989. nov. 1., 51-55.
  • „A magyarságkutatás feladatai az Egyesült Államnokban”, Itt-Ott, vol. 22, no. 4 (1989), 13-18.
  • „Választékosan megmunkált fölszín – mélység nélkül”, Nagyvilág 1989, 453-454.
  • „Isabelle Piette: Littérature et musique”, Canadian Review of Comparative Literature, vol. XVI, no. 1-2 (1989), 340-343.
  • „Tragikum és irónia Kemény Zsigmond történetszemléletében”, Irodalomtörténeti Közlemények 1990, 94-100.
  • „The Rise and Fall of Literary and Artistic Canons”, Neohelicon XVII/1 (1990), 82-101.
  • „On the Uses and Limits of Structural Analysis for Literary Scholarship”, Semiotica 78-1/2 (1990), 1-49.
  • „From Thematic Criticism to Semiotics”, Semiotica 82-3/4 (1990), 349-351.
  • „Nietzsche, Derrida, Virág Benedek”, Nappali Ház 1991/4, 27-32.
  • „The Romantic Visionary as Statesman: István Széchenyi”, The New Hungarian Quarterly, vol. XXXII, no. 124 (Winter 1991), 8-22.
  • „The Desirability of Internationalism in Literary Theory”, Semiotica 87-1/2 (1991), 187-189.
  • „The Illusion of (Un)certainty: Canon Formation in a Postmodern Age”, Dedalus 1 (1991), 377-402. újraközölve: Euresis 1997-1998, 37-56.
  • „Eugen Thurner, Walter Weiss, János Szabó, and Attila Tamás, eds. Kakanien”, Yearbook of Comparative and General Literature 39 (1990-91), 136-137.
  • „Farnbauer Gábor: Az ibolya illata”, Kortárs 1992/8, 118-119.
  • „Értékítélet és irodalmi kánon”, Határ I/1 (1992), 55-60.
  • „Sok, de nem minden. (Esterházy Péter: Hahn-Hahn grófnő)”, Jelenkor 1992, 277-280.
  • „Joseph Zsuffa: Béla Balázs”, Journal of Modern History 64/1 (1992/márc.), 179-182.
  • „Szerepjátszás és költészet: összhang vagy ellentmondás?”, Irodalomtörténet 73 (1992), 715-728.
  • „Az irodalomértés korszerűsége”, Nappali Ház 1992/2, 75-80.
  • „A száműzetés példázata”, Világszövetség 1992. dec. 15., 30.
  • „A bizony(talan)ság ábrándja: kánonképződés a posztmodern korban”, Literatura 1992/2, 119-133.
  • „The Bourgeois as Artist: Sándor Márai”, The New Hungarian Quarterly, no. 125 (Spring 1992), 12-19.
  • „Modern and Postmodern: Continuity or Opposition?”, Semiotica 92-1/2 (1992), 145-150.
  • „Deréky Pál: A vasbetontorony költői”, Irodalomtörténet 74 (1993), 324-330.
  • „Konzervativizmus, modernség, népi mozgalom”, 2000 5/9 (September 1993), 41-46.
  • „Posztmodern könyv időszerű jóslattal”, Apollon 1 (1993), 172-175.
  • „A regény, amint újraolvassa önmagát”, Holmi 1993, 1021-1022.
  • „Látványszerűség és bibliai példázat Bánffy Miklós műveiben”, Irodalomtörténet 74 (1993), 775-801.
  • „Baltazár lakomája”, Protestáns Szemle 55 (1993), 198-209.
  • „Széchenyi István válogatott művei”, Irodalomtörténeti Közlemények 97 (1993), 737-740.
  • „Vincent B. Leitch: American Literary Criticism from the Thirties to the Eighties”, BUKSZ 5 (1993), 491-492.
  • „Mene, tekel”, Literatura 1994/1, 3-28.
  • „Támogassa-e a liberális állam a művészeteket?”, Nappali Ház 1994/1, 99-103.
  • „A folytatás kényszere”, Kalligram 1994/4, 80-94.
  • „A Protestáns Szemle öröksége”, Protestáns Szemle 56 (1994), 227-233.
  • „Kosztolányi nyelvszemlélete”, Alföld 45/8 (1994/aug.), 46-59.
  • „Az összehasonlító irodalomkutatás időszerűsége”, Literatura 1994/2, 192-203. újraközölve: Studia Litteraria (Debrecen), XXXIII (1994), 125-135.
  • „Conservatism, Modernity, and Populism in Hungarian Culture”, Hungarian Studies 9/1-2 (1994), 15-37.
  • „Németh G. Béla hetvenéves”, Literatura 1995-1, 3-6.
  • „Pilinszky János: Naplók, töredékek”, Protestáns Szemle 57 (1995), 155-159.
  • „A száműzetés példázata”, Slavica Pragensia 37 (1995), 201-204.
  • „Az írástudók felelőssége Közép-Európában”, Alföld 46/4 (1995/ápr.), 52-63.
  • „The Protestant Review: Its Past and Present”, Hungarian Studies 10/1 (1995), 55-63.
  • „Merre tart az irodalom(tudomány)?”, Alföld 47/2 (1996/febr.), 3-23, 104-108.
  • „Az újraértett hagyomány”, Alföld 47/8 (1996/aug.), 72-75.
  • „Az újraolvasás kényszere (A rajongók)”, Irodalomtörténet 76 (1996), 30-49.
  • „A párbeszéd ígérete”, Kortárs 40/10 (1996/okt.), 35-40.
  • „Thomas Bender and Carl E. Schorske, eds. Budapest and New York”, American Historical Review 1996, 1176-1178.
  • „Az értekező Mészöly Miklós”, Protestáns Szemle 58 (1996), 167-168.
  • „Bonyhai Gábor”, Literatura 1996/3, 418-420.
  • „A nyelvhasználat megújításának hagyománya a modern regényírásban”, Literatura 1996, 311-336.
  • „National and International Implications in Radnóti’s Poetry”, Hungarian Studies 11/1 (1996), 13-28.
  • „Levél és napló Kosztolányi életművében”, Protestáns Szemle 58 (1996), 227-237.
  • „A keresztény hagyomány jelentősége a modern magyar irodalomban”, Protestáns Szemle 58 (1996), 279-285.
  • „The Rise of Intermedial Research”, Semiotica 115-3/4 (1997), 397-400.
  • „A művészi értékek állandósága és változékonysága”, Alföld 1997/10, 48-61.
  • „Kosztolányi a világirodalomról”, Üzenet (Szabadka) 27/11-12 (1997), 760-768.
  • „The Permanence and Mutability of Aesthetic Values”, Hungarian Studies 12 (1997), 93-105.
  • „A kánonok hiábavalósága”, Alföld 1998/3, 42-53.
  • „Postmodernity and Postcommunism”, European Review 6/1 (1998), 53-62.
  • „Postmodernita a postkomunizmus”, Svetovej literatúry 1998/3, 58-64.
  • „A romantika: világkép, művészet, irodalom”, Literatura 1998, 333-346.
  • „Kosztolányi et la tradition stoique”, Hungarian Studies 13 (1998/99), 77-82.
  • „A Nemzeti hagyományok időszerűsége”, Valóság 42 (1999), 31-43.
  • „The Legitimacy of a Western Canon”, Neohelicon XXVI/2 (1999), 85-90.
  • „A történelem elképzelt hitele (Esterházy Péter: Harmonia caelestis)”, Kortárs 44/9 (2000), 106-111.
  • „Megszakított folytonosság a magyar történelemben”, Literatura 2000, 103-109.
  • „Van, ami nincs”. Magyarságtudomány – elmélet vagy föladat?”, Európai Utas 14/3 (2000), 7-10.
  • „Nem hallott dallamok és nem látott festmények: társművészetek a romantikus szépprózában”, Literatura 2000, 108-132.
  • „A romantikus Petőfi”, Literatura 2000, 221-225.
  • „Bartók’s Place in Cultural History”, Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 41/4 (2000), 457-465.
  • „From Enlightenment Universalism to Romantic Nationalism”, Hungarian Studies, vol. 14 (2000), 181-192.
  • „Vörösmarty Mihály”, Magyar Szemle 2001,7-14.
  • „Magyar esztétika 1826-ból (Greguss Mihály: Az esztétika kézikönyve)”, Literatura 2001/1, 106-109.
  • „Kísérlet az újraértelmezésre: az Akadémiai Irodalomtörténet”, Alföld 2001-5, 39-50.
  • „A kánon mibenléte: remekmű és fejlődéstörténet”, Alföld, 2001/dec., 37-48.
  • „Kosztolányi et la tradition stoicienne”, Atelier du roman, 2001/márc., 35-42.
  • „Vörösmarty and the Romantic Fragment”, Hungarian Studies 15 (2001), 3-10.
  • „Bartók and Literature”, Hungarian Studies 15 (2001), 245-254.
  • „Nemzeti irodalom az egységesülő világban”, Élet és Irodalom 46/24 2002. aug. 23., 15-20.
  • „Egy műfaj kockázatai”, Alföld 2002/febr., 17-27.
  • „Az újraolvasás kényszere: Esti Kornél”, Alföld, 2002/nov., 88-101.
  • „Nyelv, nemzet, irodalom”, Irodalomismeret, 2002/nov., 30-39.
  • „The Aftermath of the 1848 Revolution”, Hungarian Studies 16 (2002), 173-183.
  • „The Pitfalls of Translating Terminology”, Semiotica, 139 (2002), 393-398.
  • „Henry James in Hungary”, Neohelicon 2002, 275-282.
  • „Unheard Melodies and Unseen Paintings: The Sister Arts in Romantic Fiction”, Arcadia 34 (2002), 289-303.
  • „Kulcsszavak az irodalomtörténet-írásban”, Literatura, 2003, 235-245.
  • „Új magyar irodalomtörténet”, Literatura 2003, 339-345.
  • „Újítás az irodalomban és a zenében”, Literatura, 2003, 378-390.
  • „Keywords in Literary History”, Neohelicon 30 (2003) 2, 15-23.
  • „Nemzeti irodalom az egységesülő világban”, Magyar Tudomány, 111 (2004), 824-835.
  • „Miklós Radnóti: Forced March”, Hungarian Studies 18 (2004), 121-123.
  • „Tanító célzat és művészi érték József Attila költészetében”, Kortárs 49. 4 (2004), 1-9.
  • „Megfordított időrend. A történelmi regényről”, Alföld 56. 3 (2005), 27-37.
  • „Zene és szöveg három huszadik századi dalműben”, Magyar Zene, 43 (2005), 35-63.
  • „Magyar irodalomtudomány a huszonegyedik század elején”, Magyar Tudomány, 167 (2006), 787-793.
  • „Az összehasonlító művészettudomány távlatai”, Literatura, 22 (2006), 299-301.
  • „Az alkotói folyamattól a hatástörténetig”, Muzsika, 49.8 (2006), 41-43.
  • „Du discours autoréflexif dans les oeuvres de Kosztolányi”, Cahiers d’études hongroises, 13 (2006), 63-73.
  • „From Text to Music: Bartók’s Approach to Literary Works”, Hungarian Heritage, 7 (2006), 30-34.
  • „National and Comparative Literature in the Age of Globalization”, Yearbook of Comparative and General Literature, 52 (2005-2006), 79-88.
  • „Steven Paul Scher: Essays on Literature and Music (1967-2004)”, Yearbook of Comparative and General Literature, 52 (2005-2006), 244-248.
  • „The Intellectual and Cultural Scene in the Dual Monarchy”, Hungarian Studies, 21 (2007), 261-295.
  • „The Posthumous Success of a Writer from Central Europe”, Hungarian Studies, 21 (2007), 326-330.
  • „Opera and the Novel: The Case of Henry James”, Yearbook of Comparative and General Literature, 53 (2007): 214-218.
  • „Hang és szó, nemzeti és világművészet”, Alföld, 59.3 (2008) 32-43.
  • „Babits nemzetfelfogása”, Kommentár, 6 (2008): 60-68.
  • „Közelítések Márai Sándorhoz”, Új Szó (Pozsony), 2008. máj. 17., 13.
  • „Gyula Krúdy’s Visions of Unexpected Death”, Hungarian Quarterly, 49.190 (2008/nyár), 3-6.
  • „A társművészetek jelenléte az elbeszélő prózában”, Filológiai Közlöny, 54 (2008), 141-154.
  • „Lehet-e névtelen cikkeket tulajdonítani Kosztolányi Dezsőnek?”, Kalligram (Pozsony), 18. (2009) 2: 75-77.
  • „»The Reevaluated« Past: The Memory of Dual Monarchy in Hungarian Literature”, Hungarian Studies, 23 (2009): 247-266.