friss

Kosztolányi az arab világban is híres

„Megjelent a nyugatos költő kötete Kairóban. A fordító a 28 éves Sherifa Mohamed Kamel, aki 12 éve kezdett magyart tanulni, és nemsokára doktorál majd a Szegedi Tudományegyetemen” – olvasható a világhálón, a Kultúrpart honlapján.

További részletek ide kattintva tudhatók meg.

 

A Kosztolányi-család síremléke

   Nemrégiben a szabadkai Bajai úti temetőben jártunk, ahol a Kosztolányi-család tagjai is fekszenek. Ahogyan Farkas Zsuzsa ír a síremlékről: „A fekete márvány obeliszk – amely előtt Kosztolányi Dezső is nemegyszer emlékezett imádott családtagjaira – a Péits-kápolnához vezető utacska elejének bal oldalán helyezkedik el, s a következő jeles nevek olvashatók rajta: Özv. Kosztolányi Jánosné, Filáczy Verona † 1873, élt 73 évet; Kosztolányi Ágoston ny. bankpénztáros, 1848–49-es honvédszázados, † 1895. szept. 27-én, élt 71 évet; hitvese, szül. Kádár Róza † 1916. febr.

Irodalmi est az OIK-ban

 

   Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2012 márciusában az NKA támogatásával indította el irodalmi programsorozatát „Nincs módunk középszerűnek lenni” címmel. A rendezvénysorozat záró alkalmára 2012. június 6-án került sor, s a kritikai kiadás egyik első kötete, a Kosztolányi Dezső betegségének és halálának dokumentumait közreadó munka volt az est témája. A rendezvény célja a Márai program keretében beszerzett könyvek – köztük a beszélgetőlapokat közlő kötet – népszerűsítése volt.

Bemutatták az ELTE Tanári Klubjában is a Nero, a véres költő kritikai kiadását

   A Takács László által sajtó alá rendezett, nemrégiben megjelent kötetet az ELTÉ-n is bemutatták, a Szerb utcai épületben. Ritoók Zsigmond, Szegedy-Maszák Mihály és Dobos István beszéltek a Kosztolányi kritikai kiadás immáron ötödik darabjáról. Szegedy-Maszák Mihály egyúttal bejelentette, hogy januártól Dobos István is a sorozat főszerkesztője lett, az MTA-ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport új vezetőjeként. Az eseményen jelen voltak a kutatócsoporti tagok, valamint részt vett Veres András is, az OTKA által támogatott műhely vezetője.

Tudományos tanácskozás Miskolcon

   Április 24-25-én Miskolc adott otthont a Filológiai és textológiai kérdések a 20. századi klasszikusok szövegkiadásaiban címet viselő konferenciának, melyen kutatócsoportunk tagjai is szép számmal részt vettek. Az eseményt a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolája, az MTA I. Osztályának Textológiai Munkabizottsága, valamint az MTA Miskolci Területi Bizottságának Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottsága rendezte.

Meghívó: Nero, a véres költő könyvbemutató

A Kalligram Kiadó és az MTA-ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport meghívja Önt a Kosztolányi Dezső Összes Művei (kritikai kiadás) legújabb kötetének bemutatójára 2012. május 2-án, 17 órakor.
Helyszín: ELTE Tanári Klub (1056 Budapest, Szerb utca 21-23. I. em. 35.)

Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő

A szöveget sajtó alá rendezte, a kísérő tanulmányokat és a jegyzeteket írta: Takács László

A könyvet bemutatja:

„Alszik a fény”. Kosztolányi Dezső és Csáth Géza művészete

A fenti címmel a Fiatal Írók Szövetsége jelentetett meg tanulmánykötetet (2010), Bednanics Gábor szerkesztésében. A kiadványban két komolyabb tanulmány is szerepel Bengi Lászlótól, valamint az a Pardon-bibliográfia, amelyet Arany Zsuzsanna készített, s honlapunkon is közöltünk. Ahogyan az a könyv borítóján is olvasható: "Az induló Minerva Könyvek első darabja is egy konferencia kibővített anyagát adja közre, akárcsak a FISZ Könyvek debütáló kötete.

Kosztolányi Dezső Napok Szabadkán – 2012

   Az idei évben is megrendezték Szabadkán, a Városi Könyvtár dísztermében a Kosztolányi Dezső Napokat. Az eseményen az utóbbi időben már rendszeresen képviseltetik magukat a kritikai kiadáson dolgozó kutatócsoport tagjai is.
 

Kosztolányi és a Mindentudás…

Dobos István a Mindentudás Egyeteme programsorozatának keretében Irodalom és más médiumok címmel tartott prezentációt. Miután az előadásban meglehetősen nagy szerepet kapott Kosztolányi munkássága is, így honlapunkon is szerepeltetjük a felvételt.

Az előadás ide kattintva tekinthető meg.

A beszélgetőlapokról írt a Bárka Online

„Ha emlékezetem nem csal, Babits Beszélgetőfüzeteinek kiadását (1980) élénk vita kísérte az irodalmi életben, hasonlóképpen József Attila Szabad ötletek jegyzéke két ülésben (és egyéb önelemző írásainak) a közzétételét is (miért fáj ma is / Az ismeretlen József Attila, 1992).

„A történelem egyik leggonoszabb uralkodója” – Bemutatták a Nero, a véres költő kritikai kiadását

   2012. január 19-én, este 7 órai kezdettel, a Kalligram-est keretében, bemutatták a Nero, a véres költő című Kosztolányi-regény kritikai kiadását. A Kiadón kívül – Mészáros Sándor személyében – képviseltette magát a Kosztolányi-kutatócsoport is az eseményen, ahol a sorozat immáron ötödik tagjának megjelenését ünnepelhettük. Az új munkát Szegedy-Maszák Mihály mutatta be, a sorozat egyik főszerkesztője. Mint elmondta, a kritikai kiadás számos félreértést és korábban bejáratott klisét, sztereotípiát is eloszlathat a regényt illetően.

Kalligram-esten mutatják be a Nero, a véres költő kritikai kiadását

2012 sem indul rosszul a kritikai kiadási projekt szempontjából, hiszen a január 19-én, este hét órai kezdettel megrendezendő, Szlovák Intézet-beli Kalligram-est egyik fénypontja a nemrég elkészült Nero, a véres költő lesz. A kötetet Takács László rendezte sajtó alá, Bengi László, Szegedy-Maszák Mihály és Ritoók Zsigmond lektorálásával. A kötet elkészítésében részt vett még Józan Ildikó (francia szövegrészek), valamint Lipa Tímea (gyorsírásos fejtések) is.

Kosztolányi-ünnep Veszprémben

Veszprémben, a Művészetek Háza és az Irodalomtörténeti Társaság helyi tagozatának közös szervezésében rendezték meg azt a Kosztolányi-emlékülést, amelyre négy vendéget is hívtak. A házigazda Brassai Zoltán volt, az Irodalomtörténeti Társaság Veszprémi Tagozatának elnöke, aki bevezetőjében arról szólt, hogy immár 75 éve halt meg Kosztolányi Dezső, akinek munkáiból az elmúlt években kritikai kiadást kezdtek el készíteni, két kutatóműhelyben is. Míg az ELTE BTK-n működő csoportot Szegedy-Maszák Mihály vezeti, addig az MTA ITI munkatársainak Veres András az irányítója.

Kosztolányi-emlékülés Veszprémben

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Művészetek Háza szervezésében december 8-án, délután 15 órai kezdettel Kosztolányi-emlékülés lesz Veszprémben. Brassai Zoltán üdvözli majd a megjelenteket elsőként, s ezt követően Szegedy-Maszák Mihály tart előadást A mai Kosztolányi-kép – a Kosztolányi életmű kritikai kiadása címmel. A délutáni program keretében bemutatják Arany Zsuzsanna legújabb kötetét – Isten bálján –, mely a Művészetek Házánál már megrendelhető (8200 Veszprém, Vár u. 17.).

Lajtán innen a Pireneusokon túlról. Recenzió a Spanyol műfordításokról

„Úgy képzelem, az Olvasó valószínűleg nem hispanista, és Kosztolányi életművéből sem a spanyol nyelvből fordított szövegei érdeklik elsősorban. Mégsem állítanám, hogy a Kalligram Kosztolányi-sorozatának legújabb kötete csak rajongóknak szóló darab lenne” – írja Szolcsányi Ákos a Revizoronline-on, a Végh Dániel által sajtó alá rendezett kötetről, melynek szerkesztője Józan Ildikó volt.

A teljes szöveg erre a linkre kattintva olvasható.

„Csak hús vagyok”. Kosztolányi a boncasztalon

Kosztolányi Dezső 1936. november 3-án halt meg. Másnap, azaz november 4-én az Új Szent János Kórházban részleges boncolást végeztek rajta. A boncolási jegyzőkönyv az elmúlt héten került elő, így ez már sajnos nem szerepelhetett a „most elmondom, mint vesztem el”. Kosztolányi Dezső betegségének és halálának dokumentumai (szerk. Arany Zsuzsanna, Pozsony: Kalligram, 2011) című kötetben, azonban honlapunkon most igyekszünk pótolni a hiányosságokat.

 

Isten bálján. Tanulmánykötet Kosztolányiról

Arany Zsuzsanna Kosztolányival foglalkozó tanulmányai immáron kötetbe összegyűjtve is olvashatók. A szerző azonban nemcsak az elmúlt esztendők filológiai kutatásairól ad számot, hanem esztétikai és filozófiai kérdéseket is fölvet írásaiban. Részletek az előszóból itt olvashatók.

Ketten egy új könyvről

A nemrégiben megjelent Esti Kornél kritikai kiadása máris nagy népszerűségnek örvend. Az Élet és Irodalom hasábjain Angyalosi Gergely és Svébis Bence egyaránt méltatták a hatalmas vállalkozást, a Tóth-Czifra Júlia és Veres András szerkesztésében megjelent kötetet. Míg Svébis Bence a recepciótörténet terjedelmes feldolgozását emeli ki, addig Angyalosi A filológia dicsérete című írásában egyenesen csúcsteljesítménynek nevezi a munkát, melyben további nyolc kiváló irodalomtörténész-filológus is közreműködött.

"To Be or Not To Be". Kosztolányi-összeállítás a The Hungarian Quarterly-ben

Nem pusztán Kosztolányi fordításai, hanem az ő műveinek idegen nyelvekre való átültetése is érdeklődésre tarthat számot. Már életében is Európa-szerte jelentek meg alkotásai. Talán a legismertebb A véres költő című regény német változata, melyhez Thomas Mann írt előszót. Külön örömünkre szolgált azonban, hogy napjainkban is születnek fordítások munkáiból, nem utolsó sorban esszéi, értekező jellegű szövegei is sorra kerülnek lassan.