Dobos István

Egyetemi végzettség, tudományos fokozatok

MTA doktora, DSc (2004)
Habilitált (2001)
Kandidátus, CSc (1994)
Dr. univ. (1988)
Magyar nyelv és irodalom, történelem szak (MA) KLTE BTK (1985)

Díjak, ösztöndíjak

1984. Juhász Géza-díj
1989. Móricz Zsigmond ösztöndíj
1995. Miniszteri dicséret (1995)
1996. Alföld Nívódíj, (1996)
1997–, 2001– Széchenyi Professzori Ösztöndíj

Szakmai tapasztalat

1985– DE (korábban: KLTE) BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet
1994–1997. Vendégtanár, ME BTK, Magyar Intézet
1996–1997. Vendégtanár ELTE BTK, Filozófiai Intézet, PhD-képzés
1997–2006. Vendégtanár, University of Jyväskylä, Jyväskylä
2005– Vendégtanár, ELTE BTK, Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, PhD-képzés
2008. Vendégtanár, Institut für Europäische und Vergleichende Sprach- und Literaturwissenschaft

Tudományos tevékenység

– Kezdeményezte, s 2005-ben, 2008-ban és 2011-ben sikeresen szervezte meg a Nemzetközi Magyarságtudományi PhD Konferenciát.
– 1994–2002. Felelős szerkesztő, Határ
– 2010– Főszerkesztő, Studia Litteraria
– Alaktan és értelmezéstörténet (1995) című monográfiájában a 19. század végi 20. század eleji magyar novella típusait vizsgálta.
– Az én színrevitele. Önéletírás a 20. századi magyar irodalomban (2005) című monográfiájában kidolgozta a műfaj értelmezési rendszerét.
– Elméleti tárgyú köteteivel (Beszédhelyzetben, 1993, Az irodalomértés formái, 2002) kapcsolódott a magyar irodalomtudományban végbement szemléletváltáshoz. Tankönyveivel részt vett az egyetemi irodalomelméleti képzés átalakításában. (Bevezetés az irodalomelméletbe, 1995, Olvasáselméletek, 2000)
– Idegen nyelvű könyveivel, vendégtanári és tudományszervezői tevékenységével azt a célt szolgálja, hogy a magyar irodalom- és kultúrtörténet hozzáférhetőbbé váljon, s megnyíljon a külföldi közönség számára. Szerkesztője volt az Amerikai Egyesült Államokban megjelent kelet-európai irodalmakat bemutató angol nyelvű kézikönyveknek, amelyekben a huszadik századi magyar irodalomról az eddigi legnagyobb terjedelemben esik szó. (Twentieth-Century Eastern Europen Writers. I–II. A Bruccoli Clark Layman Book. The Gale Group. Detroit–San Francisco–London–Boston–Woodbridge, Conn. 1999–2000.)
– A hungarológia finn és tágabb értelemben a magyarságtudomány külföldi kutatói számára elkészítette a magyar irodalomtudomány terminológiai kézikönyvét, amely a Finn Tudományos Akadémia támogatásával jelent meg. (Epävarmat Sanat. Unkarilaisen kirjallisuudentutkimuksen terminologiaa. Jyväskylän yliopisto, 2002.)
– A huszadik századi magyar regény történetéről szóló német nyelvű előadásainak gyűjteménye egyetemi tankönyként használatos. (Neuere Ungarische Literatur: Der Roman der Moderne I. [1. Hälfte 20. Jahrhundert, Institut für Europäische und Vergleichende Sprach- und Literaturwissenschaft. Universität Wien, 2008.])
– Az önéletrajzi olvasásról szóló angol nyelvű tanulmánygyűjteménye szakirodalomként bekerült a nemzetközi doktori képzésbe. (Autobiographical Reading: A New Approach to the Genre in 20th Century Hungarian Literature, Spectrum Hungarologicum, 2010. 3. Jyväskylän yliopisto, Jyväskylä. 2010.)

Tudományos tagságok

1998–2008. a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Hajdú-Bihar megyei Tagozatának elnöke
1999–2012. a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának tagja
2002–2008. a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottság, Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottságának elnöke
2002– a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság Választmányának tagja
2005– a University of Jyväskylä Doktori Iskolájának tagja
2006– az MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíj I. Szakértői Kollégiumának szakértője
2007– a MÖB Társadalomtudományi Kollégiumának tagja

Kutatási területek

20. századi magyar irodalom
irodalomelmélet
narratológia
retorika
összehasonlító irodalomtudomány

 

 

Válogatott publikációs lista
 

I. Szakkönyv, monográfia (külföldön, idegen nyelven)
 

  • Epävarmat Sanat. Unkarilaisen kirjallisuudentutkimuksen terminologiaa. Jyväskylän yliopisto, 2002. 249. pp. (Bizonytalan szavak. A magyar irodalomtudomány terminológiai szótára. Finn nyelvű kézikönyv)
  • “Autobiographical Reading: A new Approach to the Genre in 20th Century Hungarian Literature”. Jyväskylän yliopisto 2010. Spectrum Hungarologicum 3.  (link)
  • „Neuere Ungarische Literatur: Der Roman der Moderne I” (1. Hälfte 20. Jahrhundert). Institut für Europäische und Vergleichende Sprach- und Literaturwissenschaft. Universität Wien, (elektronikus könyv.) (link)

 

I. Szakkönyv, monográfia (Magyarországon, magyarul)
 

  • Beszédhelyzetben. Irodalomelméletek között. Budapest: Széphalom Könyvkiadó, 1993, 200 p. (Odorics Ferenccel közösen)
  • Alaktan és értelmezéstörténet. Novellatípusok a századforduló magyar irodalmában. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 1995, 233 p.
  • Az irodalomértés formái. Debrecen: Csokonai Kiadó, 2002, 207 p. (Alföld Könyvek 10. kötet)
  • Az én színrevitele. Önéletírás a XX. századi magyar irodalomban. Budapest: Balassi Kiadó, 2005, 278 p.

 

II. Egyetemi tankönyv (Magyarországon, magyarul)
 

  • Bevezetés az irodalomelméletbe, Szerk., bev. Dobos István, Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 1995, 308 p., 2. kiadás: 1999.
  • Olvasáselméletek. Bevezetés az irodalom elméleteibe. I., Szerk. utószó Dobos István, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2001.

 

III. Könyvfejezet (külföldön, idegen nyelven)
 

  • Der religiöse Horizont in den Romanen Péter Esterházys. In: Epoche-Text-Modalität. Diskurs der Moderne in der ungarischen Literaturwissenschaft. Niemeyer, 1999, 283–291. pp.
  • Umbrüche in der Literaturwissenschaft und -kritik. In: Im Sog der Sprache. Literatur und Literaturkritik der 90er Jahre. Ungarn, 51. Frakfurter Buchmesse, 1999, 91–120. pp.
  • Unkarilaisen kirjallisuuden tutkimuksen terminologiaa-suomeksi. Hungarologische Beiträge. 1998. 11. sz., 1–13. pp.
  • From the “death” of the author to the “resurrection” of the author. TEKIJYYDEN ULOTTUVUUKSIA, szerk. Eeva Haverinen, Erkki Vainikkala, Tuomo Lahdelma, Jyväskylän yliopisto, Jyväskylä, 2008. (Nykykulttuurin tutkimuskeskuksen julkaisuja 93) 17–33. pp.
  • Mikszáth. In: Patrimoine Litteraire Europeen, 12. Mondialisation de L’Europe 1885–1922. De Boeck Université, Bruxelles, 2000, 376–390. pp.
  • Krúdy. In: Patrimoine Litteraire Europeen, 13. De Boeck Université, Bruxelles, 2002, 437–449. pp.
  • „Autobiografie und Roman”. Bekenntnisse eines Bürgers von Sándor Márai. In: Ágoston Zénó Bernád, Márta Csire, Andrea Seidler (szerk.) On the Road – Zwischen Kulturen unterwegs. Wien: LIT Verlag, 2009. 174–189. pp.

 

III. Könyvfejezet (Magyarországon, idegen nyelven)
 

  • Les possibilités de la lecture de l’autobiographiques – une approche poétique. In: Írott és olvasott identitás. Az önéletrajzi műfajok kontextusai. Szerk. Mekis D. János és Z. Varga  Zoltán. L’Harmattan – Pécsi Tudományegyetem, 2008, 66–72. pp.

 

III. Könyvfejezet (Magyarországon, magyarul)
 

  • Mészöly Miklós novellái. In: Küszöbök, Debrecen, 1986, 163–183. pp.
  • A novellaíró Csáth. Csáth Géza emlékkönyv. Szabadka, 1987, 125–146. pp.
  • Valaki figyel. Nádas Péter: Emlékiratok könyve című regényének világképéről és formaszerkezetéről. In: Diptychon, szerk. Balassa Péter, Budapest, 1988, 180–196. pp. (JAK-füzetek)
  • Anekdotikus novellahagyomány és epikai korszerűség. A századforduló öröksége. In: Szintézis nélküli évek. Nyelv, elbeszélés és világkép a harmincas évek epikájában, szerk. Kabdebó Lóránt – Kulcsár Szabó Ernő, Pécs, 1994, 264–285. pp.
  • A “Forrás”. In: Hankiss János Redidivus, szerk. Gorilovics Tivadar, Debrecen, 1995, 60–65. pp.
  • Az elmélet szerepének megítélése a kortárs magyar irodalomkritika reflexiójában. In: A magyar irodalomértés horizontjai, szerk. Kabdebó Lóránt – Kulcsár Szabó Ernő, Pécs, 1995, 160–172. pp.
  • Az elbeszélés elméleti kérdései. Narratológiai vázlat. In: Prózai művek elemzése és a verstan tanítása a középiskolában, Deberecen, 1997, 8–28. pp.
  • Olvasás és intertextualitás. In: A fordítás és intertextualitás alakzatai, szerk. Kabdebó Lóránt – Kulcsár Szabó Ernő – Kulcsár-Szabó Zoltán – Menyhért Anna, Budapest: Anonymus, 1998, 358–366. pp.
  • Bevezető. (Hungarologische Beiträge 11 (1998). Toim. István Dobos, Tuomo Lahdelma & Sándor Maticsák)
  • Az újraírt költői kép poétikája. In: Újraolvasó. Tanulmányok József Attiláról, szerk. Kabdebó Lóránt – Kulcsár Szabó Ernő – Kulcsár Szabó Zoltán – Menyhért Anna, Budapest: Anonymus, 2001, 180–186. pp.
  • A vallásos horizont Esterházy Péter regényeiben. In: A magyar művelődés és a kereszténység. La civiltá ungherese e il cristianeso. I–III. A magyar művelődés és a kereszténység. A IV. Római Hungarológiai Kongresszus előadásai Róma – Nápoly, 1996. szeptember 9–14. Budapest – Szeged: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság – Scriptum Rt., 1998, 1608–1615. pp.
  • Az Esti Kornél önértelmező alakzatairól. Metafiktív olvasás és intertextualitás. In: Az irodalmi szöveg antropológiai horizontjai, szerk. Bednanics Gábor – Bengi László – Kulcsár Szabó Ernő – Szegedy Maszák Mihály, Budapest: Osiris, 2000, 113–138. pp.
  • A kortárs magyar irodalomtudomány és kritika hatástörténeti távlatból. In: In honorem Tamás Attila, Debrecen, 2000, 430–453. pp.
  • Az újraírt költői kép poétikája. In: Újraolvasó. Tanulmányok József Attiláról, szerk. Kabdebó Lóránt – Kulcsár Szabó Ernő – Kulcsár Szabó Zoltán – Menyhért Anna, Budapest: Anonymus, 2001, 180–186. pp.
  • A retorikai olvasás lehetőségei Balassinál (tanulmány, angol rezümével). In: Tanulmánykötet a Balassi Bálint függőségei című, S 6-os szimpóziumon elhangzott előadások anyagából, Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Jyväskylä, Finnország, 2001. augusztus 6–10., University of Jyväskylä, 2003.
  • Kánon és újhistorizmus. In: Kánon és kanonizáció. Tanulmánykötet, szerk. Dobos István – Szegedy-Maszák Mihály, Debrecen: Csokonai Kiadó, 2003, 51–61. (Tanulmánykötet az S 40-es szimpóziumon elhangzott előadások anyagából, Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Jyväskylä, Finnország, 2001. augusztus 6–10.)
  • Hagyomány és értelmezés. In: Rend és kaland. Az 50 éves Alföld antológiája, szerk. Aczél Géza, Debrecen, 2003, 295–298. pp.
  • Az idegenség retorikája önéletrajzokban. In: Irodalom és antropológia. Debrecen: Csokonai Kiadó, 2003, 124–139. pp.
  • Az átírt költői kép szubjektumszemléleti implikációi. In: Hang és szöveg, szerk. Bednanics Gábor – Bengi László – Kulcsár Szabó Ernő – Szegedy-Maszák Mihály, 2003, 309–317. pp.
  • Az idegenség retorikája. A Puszták népe újraolvasása. In: Csak az igazat. Tanulmányok Illyés Gyula születésének centenáriumán, szerk. Görömbei András. Budapest: Kortárs Kiadó, 2003, 150–162. pp.
  • Barta János és a Kosztolányi-kérdés. In: Emlékezés a száz éve született Barta Jánosra, szerk. Imre László – Gönczy Mónika, Budapest: Szenci Molnár Társaság, 2003.
  • Az emlékezés színrevitele. In: Látókörök metszése. A 60 éves Szegedy-Maszák Mihály köszöntése, szerk. Bónus Tibor – Józan Ildikó – Kulcsár Szabó Ernő, Budapest, 2003.
  • Az önéletrajzi olvasás lehetőségei. In: Diszkurzívák 4., Budapest, 2005.
  • Példázat és emlékezés. In: „egy csonk maradhat”. Tanulmányok az 1920-as évek magyar irodalmáról, szerk. Hansági Ágnes – Hermann Zoltán – Horváth Csaba – Szitár Katalin – Török Lajos, Budapest: Ráció Kiadó, 2004, 202–234. pp.
  • Az értelmezés lezárhatatlansága. Mediális játékterek az önéletírásban. (Esterházy Péter: Javított kiadás) In: Identitás és kulturális idegenség, szerk. Bednanics Gábor – Kékesi Zoltán – Kulcsár Szabó Ernő, Budapest: Osiris Kiadó, 2003, 389–402. pp.
  • Az önéletírás szöveg közötti alakzata. In: A prózaíró Németh László, szerk. Görömbei András, Debrecen: Csokonai Universitas Könyvtár, 2005, 23–72. pp. ÉS: In: Az önéletrajzi olvasás lehetőségei. A regény nyelvei. Diszkurzívák, szerk. Kovács Árpád, Budapest, 2005, 45–57. pp.
  • Önéletírás és regény. 1935 Megjelenik Márai Sándor Egy polgár vallomásai című regénye. In: A magyar irodalom történetei. 1920-tól napjainkig, Budapest: Gondolat Kiadó, 2007, 323–336. pp.
  • Az idegenség retorikája. 1936 Megjelenik Illyés Gyula Puszták népe című önéletírása. In: A magyar irodalom történetei. 1920-tól napjainkig, Budapest: Gondolat Kiadó, 2007, 345–352. pp.
  • Az olvasás medialitásának összefüggései Kosztolányi irodalomértelmezésében. In: Szakadás(köz)vetítések. Irodalom és medialitás, Újvidék: Fórum Könyvkiadó, 2008, 59–67. pp. ÉS: In: Regények, médiumok, kultúrák. Tanulmányok. A harmadik veszprémi regénykollokvium, szerk. Kovács Árpád, Budapest: Argumentum, 2010, 306–317. pp.
  • Performativitás a 20. századi magyar regényben. In: A hermeneutika vonzásában. Kulcsár Szabó Ernő 60. születésnapjára, Budapest: Ráció, 2010, 503–515. pp.
  • A regény performativitása. Kosztolányi: Édes Anna. In: Regényművészet és íráskultúra. Diszkurzívák 13. kötet, Budapest: Argumentum Kiadó, 2012, 193–235. pp.

 

IV. Tanulmány

a) Külföldön idegen nyelven
 

  • The Religious Horizons in Péter Esterházy’s Novels. Institut für Europäische und Vergleichende Sprach- und Literaturwissenschaft. Universität Wien (link)
  • Language Use and the Concept of the Subject in Esterházy’s Works.  Institut für Europäische und Vergleichende Sprach- und Literaturwissenschaft. Universität Wien (link)
  • Sexuality and the Presentation of Gender Roles in She loves me, a Novel by Péter Esterházy. Institut für Europäische und Vergleichende Sprach- und Literaturwissenschaft. Universität Wien (link)
  • Postmodern Features in Esterházy’s Novels. Institut für Europäische und Vergleichende Sprach- und Literaturwissenschaft. Universität Wien (link)
  • The Inconclusiveness of Interpretation. Medial Playgrounds in Autobiographical Writing. Institut für Europäische und Vergleichende Sprach- und Literaturwissenschaft. Universität Wien (link)

 

b) Magyarországon idegen nyelven
 

  • On the world-concept and form-sructure of Péter Nádas’s novel A Book of Memories, Acta Litteraria Acad. Sci. Hung., 1988/3–4, 323–340. pp.
  • Der religiöse Horizont in den Romanen Péter Esterházys, Hungarian Studies, Volume 13, 1998/99, number 2., 253–263. pp.
  • The Concept-of-Subject Implications of Reading Rewritten Poetic Images at the End of the 1920s, Hungarian Studies, Volume 15., Number 2., 273–281. pp.
  • Stereotypes in Autobiographical Reading, Neohelicon, 2005. április, Volume 32, Number 1., 25–33. pp.
  • Autobiographical Reading: a New Approach to the Genre in 20th Century Hungarian Literature, Hungarian Studies, 23 (2009) 1, 45–55. pp.

 

c) Magyarországon magyarul
 

  • Mándy Iván: Átkelés, Alföld, 1985/1., 74–76. pp.
  • A zavarbaejtő elbeszélés, Alföld, 1985/7, 80–82. pp.
  • Racionalitás és misztikum, Üzenet, 1987/1–2., 71–89. pp.
  • Valaki figyel. Nádas Péter: Emlékiratok könyve című regényének világképéről és formaszerkezetéről, Alföld, 1987/5., 63–73. pp.
  • A kisformák mestere. Temesi Ferenc: Por című regényéről, Alföld, 1987/9., 64–70. pp.
  • A megértés archaikus szenvedélye. Balassa Péter: A látvány és a szavak, Alföld, 1988/6., 72–74. pp.
  • A legenda fénykörében. Fráter Zoltán: Osvát Ernő élete és halála című könyvéről, Jelenkor, 1988/9., 859–862. pp.
  • Juhász Géza levelesládája, Irodalomtörténet, 1989/3., 125–131. pp.
  • Az anekdotikus novella a magyar századfordulón, Studia Litteraria, 1989, 7–31. pp.
  • Az elméleti kritika esélyei és távlatai. Kulcsár Szabó Ernő: Műalkotás-Szöveg-Hatás című könyvéről, Alföld, 1990/3., 90–96. pp.
  • A sugalmazás grammatikája. Thomka Beátáról, Alföld, 1990/5., 54–61. pp.
  • A magyar századforduló néhány prózapoétikai problémájáról, Studia Litteraria, 1991., 118–132. pp.
  • Anekdotikus novellahagyomány és epikai korszerűség, Alföld, 1992/7., 38–48. pp.
  • Tárgyias lélekrajzi novella a századfordulón, Literatura, 1992/4., 351–369. pp.
  • Elméletek közötti térben. A strukturalizmus után. Akadémiai, Szerk. Szili József, Alföld, 1993/5., 62–79. pp.
  • Az elmélet szerepének megítélése a kortárs magyar irodalomkritika reflexiójában, Irodalomtörténet, 1995/1., 157–166. pp.
  • Hagyománytudat és megértés, Alföld, 1995/12., 73–85. pp.
  • Hagyomány és értelmezés, Alföld, 1996/2., 81–92. pp.
  • A vallásos horizont Esterházy Péter regényeiben, Studia Litteraria, 1997., 95–103. pp.
  • Az Esti Kornél önértelmező alakzatairól. Metafiktív olvasás és intertextualitás, Alföld, 1999/6. sz., 55–79. pp.
  • Alföld Könyvek, Alföld, 1999/8. sz., 82–88. pp.
  • A szöveg történetisége – a történelem textualitása. Az újhistorizmus, Irodalomtörténet, 2001/4., 594–611. pp. (1. rész)
  • A hanglétesítés alakzatai. (Szempontok XX. Századi magyar szépírói esszék megközelítéséhez), Alföld, 2002/2., 91–96. pp.
  • A szöveg történetisége – a történelem textualitása. Az újhistorizmus, Irodalomtörténet, 2002/1., 78–98. pp. (2. rész)
  • Bevezetés az önéletírásba. (Bevezetés és önértelmezés. Fogalmak lerombolása és újraalkotása), Alföld, 2002/6., 79–86. pp.
  • A “jó író” és a “jó írás”. Kosztolányi és Esterházy (link)
  • A “jó író” és a “jó írás”. Kosztolányi és Esterházy, Üzenet, 2002. Tél
  • Az idegenség retorikája. A Puszták népe újraolvasása, Studia Litteraria, Tomus XL. Debrecen, 2002, 35–45. pp.
  • Az emlékezés színrevitele. Márai Sándor: Egy polgár vallomásai, Irodalomtörténet, 2003/1., 131–146. pp.
  • Az önéletírás, mint cselekvés. Veres Péter párhuzamos életrajzai, Bárka, 2003/3., 101–113. pp.
  • Az értelmezés lezárhatatlansága. (Esterházy Péter: Javított kiadás), Alföld, 2003/3., 83–91. pp.
  • A test és a szellem emlékezete. A személyiség fogalmának átértékelése (Kassák Lajos: Egy ember élete), Literatura 2004/1., 65–98. pp.
  • Az önéletírás szétáradása. Az én fölmagasztalása. (Szabó Dezső: Életeim), Alföld , 2004/7., 37–59. pp.
  • Példázat és emlékezés. A családtörténet újraírása (Móricz Zsigmond: Életem regénye), Tiszatáj, 2003/9., 74–95. pp.
  • Az önéletírás szöveg közötti alakzata (Németh László: Homályból homályba), Alföld, 2003/12., 45–76. pp.
  • Feszült mélabú. (Kukorelly Endre: Tündérvölgy), Alföld, 2003/8., 81–89. pp.
  • Példázat és emlékezés. A családtörténet újraírása Móricz Zsigmond Életem regényében, Tiszatáj, LVII. évf., 9. sz., 2003/szept. (link)
  • Megőrzés és felejtés. Az értelemkereső önéletírás. (Déry Tibor: Ítélet nincs), Tiszatáj, 2004/2., 54–67. pp.
  • Az idegenség retorikája, Literatura, 2003/4., 441–451. pp.
  • Szó-elbeszélés-metafora, It, 2004/2., 307–311. pp.
  • Vers-Ritmus-Szubjektum. Műértelmezések a XX. századi magyar líra köréből, Irodalomtörténet, 2007/2.
  • Az olvasás medialitásának összefüggései Kosztolányi irodalomértelmezésében., Irodalomtörténet, 2009/1., 68–81. pp.
  • Performativitás a XX. századi magyar regényben. Narratív előadás. Jelentő testek, Studia Litterarira, Tomus XLVII. 2009., 7–19. pp.
  • Határátlépések  – színház és irodalomtudomány kölcsönhatása, Literatura, 2010/4., 386–395. pp.
  • A regény performativitása. Kosztolányi: Édes Anna. I. rész, Alföld, 2011/11., 60–80. pp.
  • A regény performativitása. Kosztolányi: Édes Anna. II. rész, Alföld, 2011/12., 52–72. pp.
  • „állni látszék az idő, bár…” Irodalomtörténet-írásunk időszerű elméleti kérdései a modernség kontextusában, Irodalomtörténet, 2011/2., 235–254. pp.

 

V. Gyűjteményes kötetben, konferenciakiadványban megjelent tanulmány

a) Külföldön idegen nyelven
 

  • Umbrüche in der Literaturwissenschaft und -kritik. In: Amant alterna Camenae. Studi linguistici e letterari offerti a Andrea Csillaghy in occasione del suo 60º compleanno a cura di Augusto Carli, Beatrice Töttössy, Nicoletta Vasta, Firenze: Edizione dell’Orso Alessandria, 2000, 309–339. pp.
  • Stereotypes as a tool for literature research. “The term ‘stereotyope’.” International Seminar, September 5–6., Jyvaskyla, 2004.
  • A rettorikai olvasás lehetőségei Balassinál. (tanulmány, angol rezümével), In: Tanulmánykötet a Balassi Bálint függőségei című, S 6-os szimpóziumon elhangzott előadások anyagából, Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Jyväskylä, Finnország, 2001. augusztus 6–10., University of Jyväskylä, 2003.

 

b) Magyarországon magyarul
 

  • A vallásos horizont Esterházy Péter regényeiben. In: A magyar művelődés és a kereszténység. La civiltá ungherese e il cristianeso. I–III. A magyar művelődés és a kereszténység. A IV. Római Hungarológiai Kongresszus előadásai Róma–Nápoly, 1996. szeptember 9–14. Budapest – Szeged: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság – Scriptum Rt., 1998. 1608–1615. pp.
  • Kánon és újhistorizmus. In: Kánon és kanonizáció. Tanulmánykötet. Szerk. Dobos István – Szegedy-Maszák Mihály, Debrecen: Csokonai Kiadó, 2003.
  • Tanulmánykötet az S40-es szimpóziumon elhangzott előadások anyagából, Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Jyväskylä, Finnország, 2001. augusztus 6–10.

 

VI. Szerkesztett kötet

a) Külföldön idegen nyelven
 

  • Dictionary of Literary Biography. Volume 215: Twentieth-Century Eastern European Writers. First Series. Detroit – San Francisco – London – Boston – Woodbridge, Conn. 1999., 479. p. (Associate Editor: István Dobos)
  • Dictionary of Literary Biography. Volume 232. Twentieth-Century Eastern European Writers. Third Series. Detroit – San Francisco – London – Boston – Woodbridge, Conn. 2001. (Associate Editor: István Dobos)
  • Unkarilainen Omakuva. Szerk. Dobos István, Atena, Jyväskylä, 2001. 337. p. (Magyar önismereti esszé-válogatás kísérő tanulmánnyal, finn nyelven)

 

b) Magyarországon idegen nyelven
 

  • Congressus Septimus Internationalis Fenno-Ugristarum Debrecen 27.VIII. – 2.IX.1990. Sessiones Sectionum. Dissertationes. Litteraria. Redigunt István Dobos. Debrecen, 1990.

 

c) Magyarországon magyarul
 

  • Kánon és kanonizáció. Tanulmánykötet, szerk., bev. Dobos István – Szegedy-Maszák Mihály, Debrecen: Csokonai Kiadó, 2003.
  • A magyar irodalom legszebb novellái, szerk., utószó Dobos István, Budapest: Új Palatinus Könyvesház, 2006, 369. p.
  • A magyarságtudományok önértelmezései. A doktoriskolák II. nemzetközi konferenciája, szerk., bev. Dobos István, Budapest: NMTT, 2009. (link)
  • Határátlépések. A doktoriskolák III. nemzetközi konferenciája, Kolozsvár, 2010. NMTT (link)
  • Átmenet és különbözőség Közép- és Kelet-Európában. Magyarságtudományi irányok a Közép- és a Kelet-Európa tanulmányok felé. A VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Doktorjelölt Szimpóziuma, Kolozsvár 2011. (megjelenés alatt)